Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - Ivanics Ferenc (Fidesz) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Milyen lehetőségek vannak a településközi úthálózat fejlesztésére?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter:
3002 Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! A települések életében mindig is kulcskérdés volt, miképpen lehet megközelíteni őket. Volt idő, amikor az volt az előnyösebb, ha el voltak zárva a világtól. A XXI. század elején viszont ennek ellenkezője jelenti a jövőt egyegy város, falu polgárai számára; akár az infosztrádára, akár a földes vagy aszfaltozott útra gondolunk. Ebben az országban évtizedekig a lenini utat építették - az aszfaltos helyett. Az eszmei, mások által kijelölt zsákutcákat azonban 11 éve felváltotta a demokrácia szerteágazó, erős hálózatának kialakítása. A valóságos utak helyett viszont nincs jobb válasz tásunk, azokat meg kell építenünk. A településközi utak kiépített hálózata fontos eszköz arra, hogy a magyar falvak, kisvárosok polgárai ne váljanak másodrendű állampolgárokká. Az évezredek alatt felhalmozott értékek elérhetősége és bemutathatósága, a vidé ken megtelepülő magyar és külföldi tőke többszörösen érvényesülő hatása, a korszerű mezőgazdaság versenyképessé tétele mindmind azt indokolja, érdemes a településközi úthálózat fejlesztésével foglalkoznunk. Ha a számokat vizsgáljuk, azt mondhatjuk, jelent ősen elmaradunk az európai átlagtól. Az útkiépítettség az Unióban 96 százalék, Magyarországon 5152 százalék. Az alsóbb rendű utaknál ugyanez az Unióban 8590 százalék, míg Magyarországon 35 százalék körül van. GyőrMosonSopron megyében az elmúlt hónapokb an elkészült a településközi úthálózat fejlesztésének 50 éves programja. Ebben több lépcsőben javasoljuk a meglévő utak korszerűsítését, a nem létezők kiépítését, és így a hosszú kerülők lerövidítését, a zsáktelepülések bekapcsolását a vérkeringésbe. Útkij elölő elvként azt vettük figyelembe, hogy a szomszédos települések között a lehető legrövidebb természetes kapcsolatot biztosító nem állami utak jöjjenek létre. A program amellett, hogy igen kedvező fogadtatásra talált minden fórumon, költségbecsléssel meg határozza a hozzárendelhető források nagyságát, és ez megyei szinten évi 22,5 milliárd forint ráfordítást igényel. Ugyanez országos léptékben 100 ezer kilométer kiépítendő utat figyelembe véve 2250 milliárd forint, azaz az 50 éves programot visszaszámolva évi 45 milliárd forint igényt jelent. Mindezekkel együtt a befejezéskor mindössze 85 százalékos állapotot tudunk elérni, tehát az Unióban meglévő 96 százalék alatt maradunk. Tisztelt Miniszter Úr! Mindezen tények és érvek figyelembevételével kérdezem öntő l, milyen lehetőséget lát a településközi úthálózat fejlesztésére, milyen forrásokat lehet erre a célra fordítani. Átgondolandónak tartom, hogy ne csak központi forráselosztásban gondolkodjunk, hanem vizsgáljuk meg egy decentralizált eszköz létrehozásának lehetőségeit is ebben a kérdésben. Ez utóbbi mellett szólhat, hogy több tárcát érintő kérdésről van szó. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter úr válaszo l. DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a települések közötti úthálózatot az eddigieknél messzemenően gyorsabb ütemben kell fejleszteni. Amint a képviselő úr előtt is ismeretes, a kormány összeállította az országos közúthálózat és ezen belül a gyorsforgalmi úthálózat 2015ig szóló fejlesztési programját. Az ön által is részletezett elmaradottságunk mérséklése érdekében ez a program 12 900 k ilométer meglévő alsóbbrendű út korszerűsítését irányozza elő. Ez a nagy feladat azonban nyilvánvalóan csak ütemezetten valósítható meg. A ma is kiépítetlen településközi úthálózat fejlesztését a kormány jelenleg is jelentős mértékben támogatja. 19982001 között 3,4 milliárd forint központi költségvetésiforrástámogatással összesen mintegy 5,5 milliárd forint értékű összekötőút- és bekötőútberuházás valósult meg. Megjegyzem, hogy az ezt megelőző öt évben, tehát 19931997 között ez az összeg csupán 2,9 mill iárd forint volt.
