Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
299 változtatásra teszünk javaslatot. Meggyőződésem, hogy nem elégedhetünk meg néhány technikai változtatással, ha a közpénzekkel történő gazdálkodást valóban hatékonnyá, átláthatóbbá és ellenőrizhetővé akarjuk tenni. De persze nem elég csak a törvényi környezet megváltozt atása, hiszen ha megnézzük a kormánynak a közbeszerzésitörvényalkalmazási gyakorlatát és a jogalkotói hozzáállását, akkor mind a kettőről megállapíthatjuk, hogy egyik sem fogadható el. Gondoljunk csak az autópályaépítés körüli kormányzati magatartásra, d e elő lehetne szedni a Széchenyiterv ügyeit is, mert ott is arra van törekvés, hogy kikerüljék lehetőség szerint a közbeszerzési eljárást. Erre majd még később vissza fogok térni. Ma szinte naponta kerülnek elő botrányos ügyek az autópályaépítés során. M eggyőződésem, és ki kell mondanunk, hogy mindezekért a botrányos ügyekért nem kizárólag azokat terheli felelősség, akik belemennek ezekbe a botrányos ügyekbe, hanem a kormányzatot terheli a felelősség, mert a tiszta, átlátható versenyt nélkülözte, a közbes zerzési törvényre megtalálta azt a konstrukciót, élén Simicska Lajossal, hogyan kell azt kikerülni, és akkor belezavarja a vállalkozókat egy olyan helyzetbe, amikor a kapcsolati rendszer működteti az egész rendszert. (13.40) Ebből pedig következik az, hogy a korrupció melegágyát teremtette meg a kormány azzal, hogy az autópályaépítéseknél a nyílt versenyeztetést, közbeszerzési eljárást kikerülte. Tehát azt gondolom, jogos most elmondani a jelentés során is azt a kormányzati kritikát, amit megfogalmaztam, h ogy a kormány közbeszerzési törvényt alkalmazó gyakorlata elfogadhatatlan. A változtatásokra annak ellenére is szükség van, hogy összességében persze kedvező a helyzet, hiszen működik az 1995ben elindított közbeszerzési rendszer. Ha globálisan nézzük a fo lyamatokat, akkor azt lehet mondani, hogy a hozzá fűzött reményeket beváltotta, hiszen most már nagyon nagy értékű közpénz felhasználása folyik a közbeszerzési eljáráson keresztül. Néhány alkalmazási hibát természetesnek is tarthatunk, hiszen 1995 előtt ne m volt tapasztalatunk, a törvény megalkotását követően tudtunk tapasztalatokat szerezni. Tehát vannak olyan hibák, amelyek természetesek a törvény végrehajtása során, de a törvény tudatos megkerülése és rájátszás a törvényi hibákra, azt gondolom, bűn. És i lyen példák vannak előttünk a kormányzat részéről. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Miután arról beszéltem, hogy szükséges változtatásokat megfogalmazni majd a törvényben, és azt is tudom, hogy most nem a törvény vitája van, irányokat mindenképpen szüksége s felvillantanom azért, hogy világos legyen, milyen változtatásokon gondolkodunk. A döntőbizottság intézménye már a törvény megalkotása során is elég nagy vitákat váltott ki. Tímár képviselőtársam most ugyan nincs itt, de ő is a jogorvoslattal kapcsolatban hangsúlyosan szólt bizottsági előadói felszólalásában. Tehát én azt gondolom, hogy a döntőbizottság vonatkozásában a közbeszerzési törvény egy kísérletet tett arra, hogy az igazságszolgáltatási rendszerbe megfelelő helyre kerüljön a Közbeszerzési Döntőbiz ottság, de a tapasztalataim azt mondatják velem, hogy nincs megfelelő helyen. Mindenképpen el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehetne racionálisabbá tenni a jogorvoslati eljárásokat, és nem lehet kizárni azt, hogy itt bizony modellváltásra van szükség. Az Állami Számvevőszék jelentése is hangsúlyosan szólt az eljárás alá nem kerülő közpénzekről, itt a technika ismert, csak három ilyen technikai megoldást szeretnék felvillantani. '99ben, 2000ben elég sokat foglalkoztam például az egészségügyi miniszterrel, amikor még a vérellátó szervezetnél dolgozott, hogy hogyan kötnek olyan szerződéseket, vagy kötöttek olyan szerződéseket, hogy éppen nem érte el az értékhatárt, ahol már kötelező lett volna közbeszerzési eljárást lefolytatni. De erre nagyon sok példa volt az FVMen belül az agrárinnovációs cégeknél is. A darabokra bontást tudjuk, hogyan szedik szét a beruházásokat, hogy azok egyenként ne haladják meg a közbeszerzési értéket. Az autópálya pedig ékes példája annak, hogy mindenféle trükkös simicskázással meg lehet oldani azt, hogy kikerüljük a közbeszerzési eljárást.