Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2958 tanulságai alapján megállapíthatjuk, hogy ez a kezdeti lépéseket illetően úgy tűnik, hogy sikeresnek bizonyul, és a jövőt tekintve reméljük, hogy még sikeresebb lesz. A felsőoktatási felvételi rendszer átalakításának jogszabályi alapjait sikerült lerakni. A felvételi reform ötéves átmeneti periódus alatt lesz majd igazán kiteljesíthető, amelynek az a célja, hogy az államilag finanszírozott helyekért verseny alakuljon ki a hallgatók, a szakok, az intézmények között, és ilyen értelemben a felsőoktatás jobban kötődjön a gazdasági élet és a mindennapi élet elvárásaihoz. A felsőoktatási törvény többszöri módosításával kialakult a magyar felsőoktatás négy kimeneti szintje is. Ezek között megfelelő átmeneti, átjárhatósági elemek is - természetesen ehhez kötődően - részben vagy valahol már egészben is kialakultak. A kreditrendszer bevezetése pedig természetszerűleg ezt fogja szolgálni. Azon túlmenően, hogy mind a szakok, mind a különböző szintek, intézmények között biztosítja az átjárhatóságot, egyúttal az európai r endszerhez is illeszkedik. A bizottsági ülésen és most a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor is Bazsa képviselő úr elmondta, hogy az önálló hallgatói munka szerepe az ő megítélésük szerint nem emelkedett. Engedtessék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmét. Az önálló hallgatói munka szerepének a növekedéséből félrevezető kiemelni csak és kizárólag az informatikai rendszerhez való hozzáférhetőséget, jóllehet kétségtelenül igaz az, hogy a magyar felsőoktatás 2000től olyan nagy sávszélességgel csatla kozhat már a világhálóra, amely európai viszonylatban is figyelemre méltó. Önmagában ezt kiemelni azonban kevés. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szakkollégiumok jelentős támogatást kaptak az elmúlt esztendőkben, a tudományos diákköri munka úgys zintén jelentős támogatást kap; ha megnézik az éppen most aktuális pályázatokat, azt láthatják, hogy csak 2002re is 300 millió forint van beállítva a tudományos diákköri munka támogatására. És természetesen a doktori programok szintjén a doktori programba n részt vehető hallgatók aránya is jelentős számban növekedett. A polgári kormány 2001től átalakította a felsőoktatási bérrendszert, szakított a korábbi közalkalmazotti bértáblázat és az ezt kiegészítő pótlékrendszer alkalmazásával, és bevezette a garantá lt bér fogalmát. Ez az egyetemi tanároknál a 2001ben rögzített 230 ezer forintos havi illetmény százalékában határozza meg a további beosztásúak garantált keresetét. 2002ben ez 245 ezer forint, amit az elfogadott költségvetés rögzít is. 199498 között a felsőoktatás területén a bérek 13,5 százalékot veszítettek értékükből, a Hornkormány alatti jelentős visszaesést 1999re sikerült pótolni. A polgári kormány az új bérrendszerrel jogilag is összekötötte a felsőoktatási oktatók és a tudományos kutatók bérét , amelynek többek között célja az is, hogy a fiatal oktatókat, kutatókat igyekezzünk megtartani a pályán, és természetesen - ami ennél még fontosabb - a tudományos kutatók méltatlanul alacsony fizetését igen jelentős mértékben megemelte, összefüggésben azz al a stratégiai céllal, hogy Magyarország jövője a magasan kvalifikált humán erőforrás. Az új bérrendszernek bizonyos kiegészítő elemei is bejöttek 2001től. Ilyen a Békésy Györgyről elnevezett posztdoktori ösztöndíj, valamint az oktatói ösztöndíj szintjén a Széchenyiösztöndíj, amely tartalmát tekintve a korábbi állapothoz képest természetesen megváltozott. E tekintetben tagadhatatlan, hogy vannak komoly teendőink, hiszen a felsőoktatásban a jövőt illetően a technikai segédszemélyzet és az adminisztrációs vonalon dolgozók bérrendezésére nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen az integrált, több karú egyetemekkel olyan nagy volumenű intézmények jöttek létre mind pénzügyi, mind egyéb anyagi forrásaikat tekintve, amelyek működtetése az igazgatás szintjén is s zakképzett és elhivatott adminisztrációt igényel. Ebből a szempontból a közeljövő egyik legnagyobb feladata kétségtelenül ez lesz. A kutatás és fejlesztés, amely a magyar gazdaság versenyképességének, az ország felemelkedésének kulcseleme és igen nagy vona tkozásban kapcsolódik a felsőoktatáshoz - hiszen a magyar tudományos kapacitás igen jelentős hányada a felsőoktatásban koncentrálódik , nos, a kutatás és fejlesztés GDPhez viszonyított aránya 1998ban 0,7 százalék volt, 20002002ben pedig
