Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2956 A z önálló hallgatói munkát illetően szépnek tűnhet az, hogy az infrastruktúra az informatika területén tényleg felgyorsult, lehetőségeket biztosít, de a könyvtári helyzet az elmúlt időszakban semmit nem javult, a tantervekben nem következett be ilyen értelm ű változás. Tehát a hallgatói önálló tevékenység terén nincsen érdemi előrelépés, sőt azt kell mondanom, hogy a feltételek romlása miatt még rosszabb is a helyzet. A vezérszónoki gondolatok között vissza fogok térni néhány más, lényeges kérdésre is. Mindez ek alapján a bizottság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kisebbsége úgy látta, hogy nem alkalmas általános vitára az előterjesztés. (Taps az MSZP- és az SZDSZfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a további ha táskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnake előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. El sőnek megadom a szót Pósán László úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 1995. évi országgyűlési határozat megvalós ulásáról, továbbá a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló H/5030. számú országgyűlési határozati javaslat együttes tárgyalására nemcsak a témakör azonossága ad indokot, hanem az is, hogy ha megvonjuk az eltelt idők mérlegét, akkor tudunk való s és megalapozott kiindulópontokat találnunk a magunk számára ahhoz, hogy a további fejlesztési célokat, stratégiai elképzeléseket meg tudjuk vonni. A felsőoktatás fejlesztése kiemelkedően fontos stratégiai feladat. Ezt 1990 óta gyakorlatilag minden kormán y megfogalmazta, minden parlament minden pártja egyetértett ebben, ám azt kell mondani, hogy kézzelfogható eredményeket e téren eddig a polgári kormány tudott felmutatni. Magyarország felemelkedésében meghatározó az emberi erőforrás minősége, az ország ver senyképessége a ma és a jövő felsőoktatásától függ. A nagy hozzáadott értéket termelő gazdaságoké a jövő - legalábbis a gazdasági mutatók az egész világ viszonylatában ezt jelzik. Kétségtelen, hogy a felsőoktatás az elmúlt időszakban, az elmúlt években jel entős változáson ment át, ezek a változások azonban irányukat tekintve nem mindig voltak egy irányba hatóak. Ez elsősorban abból adódott, hogy a különböző kormányoknak különböző prioritásai voltak. A méltányos tehermegosztást, amelyet a '95ös országgyűlés i határozat még értékként szerepeltetett, és amely tulajdonképpen legalizálta a tandíjkötelezettséget, az 1998ban megválasztott, többségében polgári értékrendű új Országgyűlés - az ország tényleges érdekeinek megfelelően - az esélyteremtés értékeivel hel yettesítette, ami gyakorlatilag a tandíj eltörlését, az első diploma államilag finanszírozott képzésben történő megszerzésének a díjtalanná tételét jelentette. A Fidesz és koalíciós partnerei nemzeti érdeknek tekintették, hogy a szociális helyzettől függet lenül minden tehetséges diák bejuthasson a felsőoktatásba. Ennek az oka, hogy a tanulás révén történő felemelkedés egyaránt érdeke az egyénnek, és érdeke a társadalomnak is. Ezt a célt szolgálták a polgári kormány által bevezetett további esélyteremtő inté zkedések; engedjék meg, hogy utaljak a Bursa Hungarica szociális ösztöndíjra, amelyben 2001ben már több mint 12 ezer hallgató részesült, 2002ben pedig, tehát a következő évben ez a szám várhatóan tovább emelkedik, hiszen a második pályázathoz a tavalyiná l mintegy 20 százalékkal több önkormányzat csatlakozott - ez igen tekintélyes és figyelemre méltó bővülés. Hosszú távon igen jelentős lépésnek ítéljük a hallgatói hitel intézményének a 2001. évi bevezetését, ami a felsőoktatáshoz való hozzáférési esélyegye nlőség eszköze, ugyanakkor alkalmas arra is, hogy javítsa a diákok életkörülményeit, és egyúttal szimbolikus jelentése is van: jelzi azt, hogy a gazdaság és a társadalom hitelképes értékként ismeri el a tudást, és hogy a tanulást az
