Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
2943 A kormány szerint bizakodóbbakká lettek az emberek is. Az elmúlt másfél évtizedben egy ózdnyi és kazincbarcikányi lakónépesség költözött el a megyéből. Leginkább fiatalok és diplomások keresnek az utób bi években felgyorsult ütemben a fővárosban és a Dunántúlon boldogulást. Akik pedig maradnak, folyamatosan elszegényednek. Minden negyedik, megyénkben élő ember szegénynek minősíthető, mert ezekben a családokban az egy főre eső jövedelem nem éri el a havi 15 000 forintot. De nem jobb a helyzet a régióban sem. A nemzeti össztermék ÉszakkeletMagyarországon a nyugatdunántúlinak körülbelül a fele. Míg a gazdaság nyugaton expresszvonatsebességgel halad, nálunk jó, ha vicinálisnak nevezhető. És nem segített he lyzetünkön a sokat emlegetett, agyondicsért és agyonreklámozott Széchenyiterv sem. Míg az ÉszakkeletMagyarországról beérkezett közel 250 pályázatra a támogatások 4,5 százaléka, azaz 2 milliárd forint jutott, addig NyugatDunántúlon 280 pályázatra háromsz oros mértékű, 6 milliárd támogatást biztosítottak. Tisztelt Ház! A jelszavak helyett kérjük, sőt követeljük, hogy a kormány foglalkozzon ÉszakkeletMagyarország ütemesebb felzárkóztatásának feladataival, mert a regionális különbségek nem mérséklődtek. Sőt, a keleti országrész lemaradása tovább nőtt. A Némethkormánytól folyamatosan megtette ezt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az Antall, a Hornkormány, valamennyi felelős kormánya az országnak. Elvárjuk ezt itt és most önök től is! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Takács Imre: Éljen! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Glattfelder Béla államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztérium i államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Asszony! Valóban, Magyarország legfejlettebb és legfejletlenebb területei között a különbsé g nagy. El kell mondanunk, hogy sajnos ez a különbség az elmúlt évtizedben nem mindig szűkült, hanem bizonyos időszakokban gyorsuló ütemben tágult, növekedett, különösképpen olyan időszakokban, amikor a gazdaság nem fejlődött, hanem hanyatlott, különösen o lyan időszakokban, amikor a központi gazdaságpolitika nem segítette a gazdaság fejlődését, hanem inkább megszorító intézkedéseket vezetett be. Ilyen időszak volt például a Bokroscsomag ideje (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.) , amikor elsősorban a legelmara dottabb térségeket sújtották a különböző intézkedések; például a '98 előtti időszakra tehetők azok az egyébként racionálisnak is mondható döntések, amelyek a bányabezárásokat tartalmazták. Hozzá kell tennünk, teljesen egyértelmű a polgári kormánynak az a t örekvése, hogy Magyarországnak úgy kell az Európai Unióhoz csatlakoznia, hogy először az elmaradott térségeknek kell a legfejlettebb térségekhez csatlakozniuk. Éppen ezért a polgári kormány olyan területfejlesztési politikát vezetett be, amely ezt a célt s zolgálja. A képviselő asszony adatai meglehetősen (Bauer Tamás: Helytállóak!) légből kapottnak tűnnek (Felzúdulás az MSZP padsoraiból. - Dr. Takács Imre: Micsoda? A KSHadatok?!) , tekintettel arra, hogy például éppen a KSH adatai között találhatjuk az észa kmagyarországi régióra vonatkozó munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokat (Dr. Takács Imre: Jelentsd fel a KSHt!) , amelyekből kiderül, hogy a foglalkoztatottak száma 1998 második negyedévében nem érte el a 400 ezer főt, míg a mostani negyedévben, teh át 2001 második negyedévében ez 418 ezer fő volt. A KSH által mért munkanélküliségi ráta az 1998 második negyedévi 12 százalékról 8,1 százalékra csökkent. Szeretném hozzátenni ehhez azt is, hogy teljesen jogos, hogy a képviselőnő a foglalkoztatási adatokat kiemelten kezeli, mert ezek az elmaradottságnak, fejlettségnek nagyon fontos tényezői, talán az egyik legfontosabb mérőszám, legalábbis az emberek szempontjából, hiszen az emberek aszerint ítélik meg a lehetőségeiket, hogy vane munka, amiből jövedelemre tehetnek szert, vagy nincs. Azt kell mondanom, ha megnézzük az adatokat, lehet látni, hogy a KSH szerint országosan
