Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2936 A SzeretKlézse A lapítvány székházáról a klézsei polgármester azonnal ki is jelentette, hogy ő ugyan ki nem adja a működéshez az engedélyt. Egyébként már 12én azzal fenyegetődzött, hogy rendőri karhatalommal is felszámolja az iskolán kívüli magyar oktatást. A délutáni órá kra a lakásukon magyarórát szervező családokat pedig azzal támadták le, hogy ha továbbra is helyt adnak az együtt tanuló gyermekeknek, akár 40 millió lejig terjedhető bírságot szabnak ki rájuk. Az álszent indok egészségügyi: rossz a csángó ház hőszigetelés e, az árnyékszék pedig a kert végében van; falusi házakról van szó. (Mádai Pétert a jegyzői székben Világosi Gábor váltja fel.) Az újság szerint "A hivatal olyan feltételekhez köti a magyartanítás engedélyezését, amelyekkel az állami közoktatási intézménye k jelentős része sem rendelkezik." Az ügy előzményei közé tartozik, hogy az Európa Tanács állandó bizottságának isztambuli ülésén május 2223án elfogadták a finn raportőr, IsohookanaAsunmaa asszony jelentését és ajánlásait, melyek a csángó népcsoport hiv atalos elismerését és támogatását igénylik Romániától, és ennek nyomán az ET miniszteri bizottsága most, november 14én állást foglalt a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről. (8.40) Ebben szorgalmazza, hogy a román alkotmány és az oktatási törvény előírásaival összhangban ki kell alakítani az anyanyelvi oktatást, de addig is, amíg ez meg nem történik, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett - fizetett! - anyanyelvű tanáro kat a moldvai iskolákban. Leszögezi, hogy tájékoztatni kell a csángó szülőket törvényes jogaikról. Ennek nyomán - több mint 300 év ismételt kérései után először - a Vatikán is olyan jelzést adott, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű hitéletének szavatolására. Tisztelt Ház! A csángó falvakban azután kezdték el a magánházakban tanítani az anyanyelvet, miután a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem tették lehetővé az iskolában tartott magyarórákat - ellentétben saját oktatási törvényükkel is. Öt település összesen hét helyszínén folyik iskolán kívül magyartanítás a gyermekek szabad idejében a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatás ával. Azt hiszem, akkor kerekedik ki a kép, ha ehhez hozzávesszük, hogy már szeptember 21én Adrian Nastase miniszterelnök felszólította a prefektusokat a védekezésre a magyar nyelvű sajtó - úgymond - tudati fertőzése ellen, és kijelentette, hogy leváltják azokat az iskolaigazgatókat, akiknek az iskolájában a minisztérium által nem cenzúrázott tankönyveket használnak. Amikor az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó vitatott szövegét olvasom, nehéz megérteni, hogy an kívánja a tisztelt bizottság a kettős kívánsága teljesítését: egyrészt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, másrészt megegyezést minden szomszédunkkal a jogszabály jövőbeni végrehajtási szabályairól is (Bauer Tamás: Meg s em próbáltátok! Meg sem próbáltátok!) , közöttük azokkal is, akiket az is zavar, hogy még létezünk. De mivel ismerjük Mátyás király és az okos lány meséjét, nem esünk kétségbe, csak szeretnénk, tisztelt Bauer képviselő úr, ha közben itthon nem buzdítanának minket a teljes önfeladásra (Várkonyi András: Egyesek! - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!) olyanformán, ahogy október 20án írja az Új Szó a Felvidékről, beszámolván az SZDSZ ügyvivőjének dunaszerdahelyi látogatásáról, hogy - idézem : "A stá tustörvény inkább árt, mint használ." (Bauer Tamás: Így van! - Dr. Kóródi Mária közbeszól. - Moraj a kormánypártok soraiban.) Vagy ahogy november 19én írja a Népszabadság tollnoka az éppen velünk ellenkező, inkább egy, mint két szomszédunkról, idézem: "Eu rópa velük van alapvető kisebbségi kérdésekben." (Bauer Tamás: Sajnos! - Várkonyi András: Szégyen!) Én pedig bízom abban, hogy Európa és a XXI. század velünk és a kisebbségi magyarokkal van, de csak akkor, ha dolgozunk érte, és nem szegődnek el közülünk a rombolás erői mellé. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!)
