Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
293 mennyiségét és a bírságolás rendjét tárgyaltuk meg. Elhangzott, hogy ha 100 százaléknak vesszük azt, hogy teljesen eleget teszünk az európai uniós normatíváknak, nag yjából 90 százalékos a közelségünk, ezzel szemben a nemzeti preferenciák ma még benne vannak a jogszabályban - megjegyzem: általános igény, hogy az európai uniós csatlakozásig ezt fenn is tartsuk. A másik kérdés a bírósági joggyakorlat volt a bírságolásokk al szemben. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy a jelenlegi, hatályos jogszabály kijelentő módban tartalmazza azt, hogy "bírságot szab ki". Ehhez képest kötelezőbbé a jogalkalmazóknak csak még pontosabb nyelvi kifejezésekkel lehet tenni, de a jogszabály he lyes alkalmazása ma már elérhetné azt a célt, amit az európai uniós normatívák jeleznek: a nemzeti jogalkotásnak olyannak kell lennie, amely kikényszeríti a jogkövető magatartást. A bizottság a Tanács javaslatait rendkívül értékesnek ítélte, azok alapját k épezhetik a törvény módosításának és annak, hogy egyértelmű legyen a jogszabály, hogy könnyebb legyen szétválasztani a búzát az ocsútól; ilyen például az ajánlattevő alkalmasságának a kérdése vagy az érvényes ajánlatok problémája. Szóba került, hogy az ért ékelemzés és az irányárak kérdése még nincsen a helyén, mert a beszerzők igen tág határok között szerződnek, ami az árérték arányt illeti. A vitában az autópályaépítésekkel kapcsolatban a Tanács elnöke az ellenzéki képviselők kérdésére egyértelműen kijel entette: a kormány a közbeszerzési törvényt nem sértette meg, mert a Nemzeti Autópálya Rt. nem alanya a közbeszerzési törvénynek, ennél fogva nincsen kompetenciája a kérdésben, ezért nem szerepel a beszámolóban a téma. Szeretném megjegyezni, hogy egyébként a jelenlegi napirendi pont sem az országjelentésekről, hanem a Közbeszerzések Tanácsa jelentéséről szól. Mind a Közbeszerzések Tanácsa, mind a Közbeszerzési Döntőbizottság eleget tett a feladatának. A beszámoló alapos, részletes, bemutatja a közbeszerzés teljes keresztmetszetét, láttatja a mennyiségi és a minőségi fejlődést. A táblázatok - különösen a jogsértések típusainak és számának megadásával - a törvénymódosítás legjobb segítségét adják. A számvevőszéki bizottság 9 igen szavazattal, 3 tartózkodás mel lett általános vitára alkalmasnak tartja a beszámolókat, valamint elfogadásra ajánlja a határozati javaslatokat. Köszönöm a figyelmüket. (13.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a további, hatáskö rrel rendelkező bizottságok kívánnake előadót állítani. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Kisebbségi vélemény!) Kisebbségi véleményt kíván mondani Kertész István képviselő úr, ugyancsak a számvevőszéki bizottság képviselőjeként. Öné a szó, képviselő úr. KE RTÉSZ ISTVÁN , a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság valóban megtárgyalta az anyagot, és a Perlaki Jenő képviselőtársam által el mondottakhoz képest egészen más véleményt alakítottak ki az ellenzéki képviselők. Világos, hogy a tanács működésének alapelve és deklarált célja a közpénzekkel való takarékosság elősegítése, a korrupció visszaszorítása. Ha szigorúan véve csak a törvény hat álya alá került beszerzések paragrafusokhoz való igazodását vizsgálnánk, akkor tulajdonképpen javulásról, a szabályok egyre szélesebb körű betartásáról adhatnánk számot, arról, hogy a közbeszerzési eljárások alá került beszerzések értéke, darabszáma nőtt, ma már a GDP 5 százalékát teszik ki. Megjegyzendő, hogy az Európai Unióban átlag 14 százalék a közbeszerzések GDPhez mért aránya. A tanácshoz beérkező jogorvoslati kezdeményezések - ami kétségkívül a visszásságok növekedése mellett a közbeszerzési törvény és a tanács működésével szembeni bizalmat is kifejezi - évről évre nőnek. A hiba csak ott van, hogy a közbeszerzések értékének növekedése a jogérvényesítési kezdeményezések duplájára emelkedésének dinamikájával jellemezhető.
