Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 26 (241. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):
2917 köztiszteletben vagy köztisztségben álló embernek bizonyítani kell, hogy a legkisebb ember jogát is tiszteli; a rádiónak, a médiának és a sajtónak is. Eljutottunk a harmadik évezredbe az előző évezredből; annak tanulságai é s a jelenlegi szenvedések következtében is, úgy érzem, rendkívül fontos, hogy ezeknek a jogoknak mindnyájan, de mindnyájan támogatói legyünk. (19.10) Nemcsak hazánkat, hanem úgy érzem, a kontinenst is segítjük, ha ezeknek a jogoknak a gyakorlásában népünke t segítjük. Ez segíti a családot is, amely a nemzet ereje, és a család pedig azáltal, hogy a szeretet otthona és a nemzethez tartozik, a nemzetnek is szerves része; enélkül csak társas együttlét. Kívánom, hogy az Országgyűlés minden tagja ezeket az irányít ó eszméket, ezeknek a megvalósítását segítse, különösen a globalizáció világában, ahol a technika áramlása és erősítése nagyon próbára teszi az egyéniségeket, és szükségünk van arra, hogy az ember örök értékei megmaradjanak, érvényesüljenek hazánk és az em beriség javára. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lévai Tibor képvisel ő úr, a Fidesz képviselője, "Hajdúdorog múltja, jelene, jövője" címmel. A képviselő urat illeti a szó. LÉVAI TIBOR (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hajdúdorog - mint Debrecen után a megye nyolcadik legnagyobb, 9645 fős lakosú városa - Hajd úBihar megye északkeleti, ritkán lakott térségében fekszik 10 065 hektár közigazgatási területtel, Debrecentől északnyugati irányban, 36 kilométer távolságra, olyan területen, ahol a történelmi múlt következtében a városok szinte összefüggő, folyamatos ur banizációs övezetet képeznek. A statisztikai körzetet, ahol a város található, három hajdúváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. Sajátos történelmi, társadalmigazdasági fejlődés eredményezte, hogy az itt elhelyezkedő három középváros el látó funkciói csak a saját közigazgatási határaikon belül érvényesülnek. Mindhárom város középfokú központi funkciókat lát el, egyik városnak sincs vonzáskörzete. Hajdúdorog hátrányos helyzetű, de a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizálta bb részén található, s jó talajadottságai és klímája révén mezőgazdaságilag kifejezetten fejlett. A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdútelepüléstől eltér ően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású; a dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693ban kezdődött, ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődeink kitartó küzdelmeinek eredményeként végül Ferenc József király a római Szentszék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög k atolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet 1912. június 8án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált, és a templomot székesegyházi rangra emelte. E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a városnap is. Az 199192es oktatási tanévben újraindulhatott a középfokú oktatás településünkön. Magyarországon Hajdúdorogon nyitotta meg kapuit az első görög katolikus gimnázium, szakközépiskola és diákotthon 1991 szeptemberében. A tanulók létszáma meghaladja a 300 főt.
