Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALLA GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója:
286 Szlovákia után most a Szlovén Köztársaság is létrehozta a közbeszerzések tanácsát, a tapasztalatokat természetesen közösen hasznosítjuk. A tanács költségvetési szervként dolgozik, bár a nem túl magas, kevesebb mint 300 millió forintos kiadásának 80 százalékát saját bevételeiből, a Közbeszerzési É rtesítő kiadásából fedezi. A tanács - mint önök jól tudják - a Közbeszerzési Értesítőt, amely a hivatalos lapja a közbeszerzések magyarországi rendszerének, minden héten kiadja. Ennek a terjedelme évenként 12 ezer oldal. Ebben a Közbeszerzési Értesítőben m a már lényegében azt lehet mondani, hogy az összes konkrét közbeszerzési pályázatértékelés és jogorvoslati kérelmek, beleértve a bírósági határozatokat is, teljes terjedelmükben megjelennek, ezeket lehet olvasni. Tulajdonképpen egy területen célszerű a nyi lvánosság további növelése, erre jogszabálymódosítás van folyamatban, amelynek az a lényege, hogy a pályázati értékelés eredménye jelenleg csak bizonyos kötelező elemek alapján, szűkítve jelenhet meg a Közbeszerzési Értesítőben; ennek terjedelmét, figyele mbe véve a nyertes ajánlattevőnek valóban csak az indokolt üzleti titkait, sokkal részletesebben célszerű a jövőben megjelentetni. A tanács pénzügyigazdasági tevékenységét egyébként az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi, és a '9899. és 2000. évi ellenőrzés eredménye is az volt, hogy a tanács gazdálkodását rendben lévőnek tartották. A tanács egyébként 2000ben mindössze 48, 2002ben 52 fős apparátussal dolgozik, amelynek több mint a felét a Közbeszerzési Döntőbizottság, a döntőbiztosok teszik ki, a kiknek a leterheltsége a jelenlegi létszám mellett is rendkívül nagy. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül összegzésként azt szeretném elmondani, hogy Magyarországon az első közbeszerzési törvény és az azt módosító jogszabályok összesen nem egészen hatéves tör ténetre tekinthetnek vissza. Az Európai Unió tagországaiban és a piacgazdasági országokban több évtizede van közbeszerzési szabályozás. Ezekkel az országokkal kell nekünk a versenyt felvennünk a közbeszerzések szabályozása területén. Tudjuk azt, hogy a haz ai szakmai közvélemény rendkívül kritikus a közbeszerzési rendszerrel szemben, úgy gondoljuk azonban - és a nemzetközi értékelések is azt mutatják , hogy ez az értékelés módot ad arra, hogy optimisták legyünk abban a tekintetben, hogy a közbeszerzési szab ályozás Magyarországon, amikorra Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, a teljesen jogharmonizált közbeszerzési törvénnyel és szabályozással az Európai Unióba megfelelően be tud illeszkedni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tanács '98., '99. és 2000. évi jelentését szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balla György úrnak, a gazdasági bizottság előadójának, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. BALLA GYÖRGY , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Urak! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság, hasonlóan a többi kijelölt bizottsághoz, megt árgyalta a J/4139. számon jegyzett beszámolót. Megállapítottuk, hogy az anyag mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelő, eleget tesz az Országgyűlés által előírt beszámolási kötelezettségnek. Magyarországon 2000ben 524 milliárd forint értékben való sult meg közbeszerzési eljárás, ami 21 százalékkal több a korábbi évnél. Ez nyilvánvalóan mutatja a beruházási kedv fokozódását, a beszerzési, beruházási célok, források jelentős növekedését. A beszámoló részletesen foglalkozik a feladatával, tehát számot ad a Közbeszerzések Tanácsának elvégzett munkájáról, értelemszerűen közbeszerzési ügyeket vizsgál, bemutatja a jogorvoslati eljárások eredményét. A tényszerű adatokból világosan látszik, hogy a korábban egy meglehetősen gyenge színvonalú törvény 1999. évbe n történt módosítása után sikerült növelni az átláthatóságot, a nyílt eljárások számát. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy a törvény jelentős módosításokra szorul, amelyek előkészületei legalább három szakmai műhelyben folynak jelenleg: egyrészt a
