Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 12 (240. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2804 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadalombiztosítási alapok 200 0. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása . Az előterjesztést T/4977. számon, az egységes javaslatot pedig T/4977/20. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, amelyekről az a lkotmányügyi bizottság T/4977/23. számon ajánlást készített. Ezek alapján záróvitára is sor kerül. Arra figyelemmel, hogy a benyújtott módosító javaslatok az egységes javaslat ugyanazon rendelkezéséhez érkeztek, a záróvitára külön döntés nélkül egy szakasz ban kerül sor. Megnyitom a záróvitát, és megkérdezem, ki kíván felszólalni. Megadom a szót Kökény Mihály képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Ti sztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket az ajánlás 2. pontjára, amelyben Bauer Tamás és Béki Gabriella képviselőtársaink tesznek arra egy utolsó kísérletet, hogy a társadalombiztosítási alapok 2000. é vi zárszámadási törvénye ne helyezze hatályon kívül a magánnyugdíjpénztári normajáradék intézményét, jelesül a pénztár által nyújtandó legkisebb járadék intézményét, amely a pénztárak működésének nagyon fontos garanciája. (Zaj.) Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjrendszer öngondoskodásra építő pillérének a gyengítése nemcsak egyoldalú szerződésszegés, nemcsak a játékszabályoknak a menet közbeni inkorrekt megváltoztatása, hanem alkotmányossági alapon is kifogásolható. A magánnyugdíjpé nztárat önként választók, tisztelt képviselőtársaim, illetve a nyugdíjpénztárba korábban kötelezően belépő pályakezdők számára elvileg és az érintettek számára gyakorlatilag (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) is ismertek voltak a magánnyugdíjra vonatkozó felt ételek és ezek között a magánpénztárból folyósítható minimális nyugdíjra vonatkozó előírások. Ez az utóbbi nem más, mint a normajáradék, amely a konstrukció meghatározó garanciális eleme. (A jegyzői székben Koppánné dr. Kertész Margitot Herényi Károly vált ja fel.) Ennek megvonása pusztán abból a célból, hogy a magánpénztárba már belépett pályakezdőket a társadalombiztosítási nyugdíjhoz átirányítsa, alkotmányosan is több mint aggályos, mert sérti a jogbiztonsághoz, a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz f űződő jogokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság mint a jogállamiság egyik fokmérője, ennek az érvényesülése azt követeli a jogalkotótól, hogy a jogszabályokban kifejezett állami magatartás legyen kiszámítható, tegye az egyé ni egzisztenciális döntéseket megalapozottan tervezhetővé. Ha önök ezt a normajáradékintézményt eltörlik, akkor ez kiszámíthatatlanná teszi a személyes döntéseket nyugdíjügyben. A társadalombiztosítási rendszer stabilitása alapvető érdek, és ez a stabilit ás éppen a jogbiztonság közvetítésével érhető el. Ebből következően a nyugellátásokat és a hozzájuk fűződő várományokat megfelelő alkotmányos indok nélkül nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A törvények alapján szerzett jogokat akkor is megill eti a jogbiztonság elvéből következő oltalom, ha ezek a jogok kényelmetlenné váltak vagy célszerűtlenek, politikailag vagy gazdaságpolitikailag nemkívánatosak. Ugyanakkor azonban tudjuk jól, hogy az Alkotmánybíróságnak milyen intelmei vannak e tekintetben: gazdaságpolitikai megfontolások alapján sem korlátozhatók az ilyen szerzett jogok. Tisztelt képviselőtársaim, gazdaságpolitikai okok - mint tudjuk - erre most nincsenek! Nem kétséges, hogy a normajáradék mint a magánpénztárból folyósítható minimális ellát ási mérték, ebbe a fogalomkörbe sorolható, és kiemelt alkotmányos védelem alatt áll. Tisztelt Elnök Asszony! Ha az Országgyűlés megrendíti a nyugdíjpénztárakba vetett társadalmi bizalmat, a szocialista frakció úgy gondolja, ez jóvátehetetlenül visszahat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre, az államháztartásra, növelve a finanszírozási terheket, végső soron növelve az adófizetők terheit.
