Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 12 (240. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - az egészségügyi miniszterhez - "Miniszter úr, mikor foglalkozik végre az ügyeleti rendszer újraszabályozásával?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - BENYHE ISTVÁN egészségügyi minisztériumi államtitkár:
2767 Béki Gabriella (SZDSZ) - az egészségügyi miniszterhez - "Miniszter úr, mikor foglalkozik végre az ügyeleti rendsz er újraszabályozásával?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Béki Gabriella, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: "Miniszter úr, mikor foglalkozik végre az ügyeleti rendszer újraszabályozásával?" címmel. Béki Gabriella képviselő asszonyt illeti a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A munka törvénykönyve rendelkezései szerint Magyarországon, összhangban az uniós direktívával, a munkavállaló munkaideje a rendkívüli mun kavégzés idejével együtt nem haladhatja meg a napi 12, illetve a heti 48 órát. Az egészségügyi dolgozók esetében a készenlét, ügyelet beszámítása a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével történik. Minthogy a készenlét, illetve ügy elet alatti effektív munkavégzés nem vagy csak nehezen mérhető, a kollektív szerződés határozhatja meg a munkavégzésként figyelembe veendő időtartamot. Mérés helyett az egészségügyi ágazatban a miniszter által spekulatív módon meghatározott időtartamokat k ell beszámítani. Az ágazat megkülönböztet csendes ügyeletet, ügyeletet és minősített ügyeletet, ennek értelmében hétköznap 16 órás szolgálat esetében 2, 4, illetve 8 óra számítható be munkaidőbe; pihenő- vagy munkaszüneti napon a beszámítás mértéke 50 száz alékkal nagyobb. A hatályos szabályozás mind a munkaidőbeszámítás, mind a díjazás szempontjából rendkívül hátrányos az egészségügyben dolgozók számára. Az Orvosi Kamara által korábban végzett felmérés is azt támasztotta alá, hogy a rendeletben szereplő sp ekulatív időtartamok messze alatta maradnak annak, ami a valóságos munkavégzés időtartama. A hatályos szabályozás nem egyszerűen rossz, hanem alkotmánysértő is, hiszen lehetővé teszi, hogy nagyobb számú ügyeletre lehessen kényszeríteni a munkavállalókat, m int amennyi az éves túlmunkakeret szerint megengedhető lenne. Az Alkotmánybíróság egy korábbi, 44/96os határozatában kimondta, hogy rendelet csak a törvénynél kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. Idézem: "Mindaddig, amíg rendelet szabályai szerint kedvez őtlenebb az érintett munkavállalói kör díjazása, mint amilyen a munka törvénykönyv szabályai szerint megilletné, a jogalkotás felhatalmazáson túli, azaz alkotmányba ütköző." Az egészségügyi centrumban dolgozók esetében a luxemburgi bíróság határozatban mon dta ki, hogy az ügyeletben eltöltött idő teljes egészében munkaidőnek minősül. A miniszter úr helyett az államtitkár urat kérdezem. A miniszter úr pontosan tudja, hogy az orvosi ügyeletek kérdése évtizedek óta nincs megoldva, hogy a jelenlegi kényszermegol dás; azt nyilatkozta, hogy rendbe kell tenni. Miért nem lát végre hozzá, hogy a kérdést rendbe tegye? Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Benyhe István államtitkár úr válaszol. BENYHE ISTVÁN egészségügy i minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Képviselő Asszony! A munka törvénykönyve jogharmonizációs célú módosítását, amely a munkaidő és pihenőidő számítására vonatkozó korábbi szabályokat jelentős mértékben mó dosította, 2001 áprilisában fogadta el a parlament úgy, hogy a módosítás 2001. július 1jén lépett hatályba. Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvénytervezetet a kormány 2001 szeptembe rében nyújtotta be a parlamentnek.
