Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2555 ez a változás nem érintette a lényeget, de olyan is előfordu lt, hogy érdemi eltérés volt a szóban kihirdetett és a később leírt, írásban kapott határozat tartalma között. Ezt a kellemetlen és olykor vitára is okot adó körülményt küszöböli ki az előterjesztésnek ez a része, hiszen nem elég a határozat rendelkező rés zét írásba foglalni, hanem azt a tanács tagjainak is alá kell írniuk. Igaz, az előterjesztés azt nem tartalmazza, hogy az írásba foglalás kézírásos is lehete, vagy annak nyomtatott formátumúnak kell lennie. Ez akkor okozhat gondot, ha egy nehezen olvashat ó kézírásos iratról van szó, ugyanis ekkor az is bizonytalanná válik, hogy a tanács tagjai az aláírásuk megtételekor pontosan tudjáke, hogy mit is írtak alá. Jó lenne tehát az ilyen írásba foglalás mikéntjét egyértelműen meghatározni. A bevezetőmben említ ett elvi kifogásból következik, hogy nem értünk egyet azzal a javaslattal, amely szerint felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, és a határozat eltér a Legfelső bb Bíróság jogegységi határozatától, vagy felülvizsgálata a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges. (9.40) Vagyis nem elég a felülvizsgálati kérelemhez a tervezet szerint önmagában sem a jogszabálysértés, sem a jogegységgel való ellent étes volta, hanem mindkét feltételnek együttesen fenn kell állnia. Megítélésem szerint az "és" szó helyett a "vagy" szó lenne a megfelelő, ez esetben ugyanis önállóan jogszabálysértés esetén is és a jogegységgel ellentétes határozat esetén is helye lenne f elülvizsgálati kérelemnek. A jelen javaslat változatlanul maradása esetén akár a jogszabálysértő, akár a jogegységet sértő határozat is hatályban maradhat, ha nem mindkét feltétel sérül egyidejűleg, hanem egyszerre csak az egyik. Ráadásul ellentétes a jogb iztonság követelményével is, ha a "csak" jogszabálysértő határozat felülvizsgálhatatlansága miatt az hatályban marad. Nem tudjuk, az előterjesztő miért támogatja azt, hogy hatályban maradhasson jogszabálysértő ítélet. Egyetértünk viszont azzal, hogy a felü lvizsgálati lehetőséget nem kell minden aprócseprő ügyre kiterjeszteni és megengedni. De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a szakaszhoz, célszerű lett volna átgondolni, hogy valóban minden esetben nagyobbe a kár a felülvizsgálat megengedésével, mint a jogerős döntés biztonságával elérhető előny. Mondok egy példát. A cég törlését elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Ez egy cég életében igazán nem nevezhető csipcsup ügynek, és nem is hasonlítható például a gyülekezési jog gyakorlása tárg yában hozott, vagy még inkább a felek akaratát tükröző egyezséget jóváhagyó végzéshez. Megítélésem szerint olyan súlyú ügyekben, mint például a felszámolást vagy a cég törlését elrendelő végzés ellen - ha egyébként fennállnak a felülvizsgálati kérelem felt ételei , meg kellene azt engedni. Egyetértünk vele és fontosnak tartjuk azt a változtatást, amely a felülvizsgálati kérelemnek egyes bíró általi elővizsgálatával megszűrné a Legfelsőbb Bíróság által munkarendbe veendő ügyeket, és ezáltal gyorsítaná a Legf elsőbb Bíróság leterheltsége miatt sokszor éves nagyságrendű elmaradásokat. Valóban lehetetlen az az állapot, ami ma a Legfelsőbb Bíróságra hárul, ezen változtatni kell. Ugyancsak egyetértünk vele és örömmel üdvözöljük azt a szabályozást is, hogy az elsőfo kú eljárás jogerőre emelkedésekor erről a bíró a feleket köteles lesz értesíteni. Megelőzhető lesz a felek sok utánajárása egy ilyen egyszerű értesítéssel. Összegezve: bár van egy olyan vezérfonala a tervezetnek, amellyel nem értünk egyet - ez a jogbiztons ág elsőbbsége az igazságos döntés felett , azonban ez egy sajnálatos korábbi alkotmánybírósági döntés következménye. Örömmel vennénk, ha az előterjesztő az alkotmány ide vonatkozó részét kezdeményezné módosítani, aminek alapján megfordulhatna ez a szerint ünk fejre állt helyzet, hogy az igazság kevésbé fontos, mint a jogbiztonság.
