Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2547 fontos körülmény igazolására szolgáló iratok esetében, valamint azoknál az iratoknál, ahol a b íróság szükségesnek látja, az iratok kiadására csak hiteles másolat ellenében kerülhet sor. A hiteles másolat készítésének viszont olykor éppen az lehet az akadálya, hogy az eredeti irat a bírósághoz beadatott, és egyéb hiteles másolat nem áll a felek rend elkezésére. Kiegészítő szabályként kerül ezért meghatározásra, hogy ilyen esetekben a fél kérelmére és költségére a hiteles másolatot a bíróság készíti vagy készítteti el. Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás hatályos szabályozása a bíróság t evékenységét területi korlátok közé szorítja nemcsak az illetékességi okok tekintetében, hanem később, az eljárás folyamán is, amikor a bíróság eljárási cselekményeket végez. Ha a bíróságnak saját területén kívül kell az ügyben eljárnia, a törvény két utat biztosít. Az első esetben maga a bíróság járhat el, figyelmen kívül hagyva a területi korlátokat, a másik esetben viszont ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, amelynek területén az eljárási cselekményt foganatosítania kell. Ez a megkeresés. (9.00) A bíróság saját területén kívül csak kivételes esetekben járhat el. Ilyen eset, amikor ez a területe határán foganatosítandó eljárási cselekmény befejezéséhez szükséges, vagy ha sürgősség vagy más fontos érdek áll fenn. A bíróságnak ekkor indokolnia kell, hogy eljá rására miért volt szükség, ugyanakkor előre értesítenie kell azt a helyi bíróságot, amelynek területén az eljárási cselekményt végzi. A polgári perrendtartás azonban nem tartalmaz részletes rendelkezéseket az eljárási cselekmények megkeresés útján történő végrehajtására vonatkozóan. A törvényjavaslat ezért kiegészítő jellegű szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bíróságnak saját területén kívül, megkeresés útján kell valamely eljárási cselekményt foganatosítania. A törvényjavaslat egyrészt a me gkeresés végrehajtásának megkönnyítésére irányuló, másrészt a megkeresett bírósággal szemben fennálló kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz. Így pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a megkereső bíróságnak a megkeresett bírós ággal közölnie kell, ugyanakkor a megkeresett bírósággal szemben 15 napos elintézési határidőt állít fel a megkeresés elintézésére. A polgári eljárásjogban a határozat jogerejének rendkívüli jelentősége van. A jogerős határozat, amely perorvoslattal nem va gy csak korlátozottan támadható meg, a jogerősen eldöntött kérdésekben irányadóvá válik mind a felekre, mind a később eljáró más bíróságokra vagy hatóságokra. A végrehajthatóság szintén a jogerő beálltával nyílik meg. A jogerő megállapítására vonatkozó sza bályok eddig szinte kizárólag a Büsz.ben kerültek elhelyezésre. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a rendelkezések a felekre is kiható hatályúak, tehát nem tisztán ügyviteli jellegűek, törvényben történő elhelyezésük elengedhetetlen. A polgári ü gyekben hozott határozatok esetében a jogerőt a bíróság záradékkal tanúsítja. Előfordulnak olyan esetek, amikor a teljes határozatnak csak egy részére vonatkozóan, több személy részvételével folyó perben egyes személyekre vagy egyes tárgyakra vonatkozóan i s meg lehet állapítani a jogerőt anélkül, hogy az egész határozat jogereje megállapításra kerülhetne. Az első fokon eljárt tanács elnöke a határozatot ekkor az ezt kifejező záradékkal látja el, és a jogerő megállapításáról értesíti az érdekelteket a záradé kkal ellátott határozat vagy a jogerőt megállapító végzés megküldésével. Új rendelkezés, hogy a bíróság a jogerőről minden esetben értesíti az érdekelteket. Sajátosan érvényesül a szabály a házassági perekben, ahol a házasságot felbontó vagy az érvénytelen séget megállapító rendelkezési rész jogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratok másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt köteles megállapítani. Összegezve: az elkészült törvényjavaslat mind a polgári eljárások ésszerű határidőn belül tö rténő befejezésének, a jogorvoslat korszerűbb rendjének, mind pedig a bírósági eljárással érintett felek garanciális jellegű jogainak biztosítására vonatkozóan megfelelő szabályozást készít elő és nyújt.
