Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2546 szabályok közvetlenül érintik a feleket, illetve a bírósági eljárással érintettek garanciális jellegű jogaira, ezek feltételeire és korlátaira vonatkoznak, vagy a jogok érvényre juttatásának szabályait állapítják meg. A szabályok átemelése nem mechanikusan, szó szerint történt. A polgári perrendtartás rendelkezései a Büsz.ből átemelt garanciális jellegű szabályok lényegével egészültek ki, elvégezve egyben a szabályozás szükséges korszerűsítését is. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban végrehajtott ezen módosítások egyik csoportját a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések adják. A polgári perrendtartás hatályos rendelkezése előírja, hogy a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv - mint közokirat - a percselekményeken elhangzottak rögzítésén túl anyagot szolgáltat az érdemi döntés meghozatalához is. A módosítások kisebb része a jegyzőkönyv teljességét biztosító kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, nagyobb része a jegyzőkönyv kijavítására, továbbá a hangfelvétel útján rögzített je gyzőkönyv írásba foglalására vonatkozó szabályokat iktatja be. A törvényjavaslat a jegyzőkönyv kijavításának eseteit három csoportban szabályozza. Amennyiben a jegyzőkönyv elkészítésére az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, a jegyzőkönyv hivatal ból, vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján módosítható. Akkor viszont, ha a jegyzőkönyv elkészítése nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg történt, az eljárási cselekményen jelen levő felek, ha a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül , a kézbesítést követő 8 napon belül, ha nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását. Ehhez természetesen szükséges, hogy az eljárási cselekményről távol maradó fél utóbb a jegyzőkönyv tartalmának megismerése érdekében maga tegyen lépéseket. A javaslat értelmében a jegyzőkönyv bármilyen jellegű módosítása esetén a törvény folytán szükségtelenné vált részeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon. A hatályos szabá lyozásnak megfelelően a jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyvben végrehajtott módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A törvényjavaslat ezt a szabályozást egészíti ki azzal, hogy ha a bíróság tanácsban jár el, a tanács elnökének akadályozta tása esetén a jegyzőkönyvet a helyettesítési minőség feltüntetésével a tanács egy másik tagja írja alá. További kiegészítést tartalmaz a javaslat arra az esetre, amikor az eljárási cselekmény rögzítése hangfelvétellel történt. Ekkor a hangfelvétel írásban történő áttétele során a leírást végző bírósági dolgozó aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el. A tanács elnöke a jegyzőkönyvet ebben az esetben is aláírásával hitelesíti. A polgári peres eljárás során is, csakúgy, mint az eljárási jogokban általában, rendkívül nagy jelentőségük van az eljárás során keletkezett iratoknak. A polgári perrendtartás rendelkezései jelenleg nem tartalmaznak rendelkezést az iratok elvesztésének vagy megsemmisülésének esetére. Az erre vonat kozó rendelkezéseket eddig kizárólag a Büsz. tartalmazta, ezért szükséges ennek megfelelő jogforrási szintre történő emelése. Az iratok elvesztése vagy megsemmisülése esetén a javaslat szerint a bíróság elnökének azonnal jelentést kell tennie. Az elveszett vagy megsemmisült iratok pótlása érdekében az eljáró tanács elnöke a javaslatban példálózóan felsorolt intézkedések megtételére jogosult, így elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányok at, iratmásolatokat szerez be. Mellőzhető azonban valamennyi elveszett irat pótlása abban az esetben, ha az iratok alapján már határozat született, és a határozat jogerős és végrehajtható. Ez utóbbi esetben a felektől a határozat hiteles kiadmányának másol atát szükséges csak beszerezni. Az iratok elvesztéséhez hasonlóan nincs rendelkezés a polgári eljárásról szóló törvényben az iratokhoz csatolt okiratok kiadásáról. A csatolt okiratokra a feleknek a polgári eljárás időtartama alatt bármikor egyéb jogviszony aik rendezése értelmében szükségük lehet, ezért szükséges az ezek kiadására vonatkozó szabályok törvényben történő elhelyezése. Így a per eldöntése szempontjából
