Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
2544 Azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Pp. módosításának felülvizsgálatot érintő szabályai visszalépést jelentene k a korábbiakhoz képest, legalább olyan mértékben, mint amilyet az jelentett, amikor a Fidesz vezette kormányzat annullálta a négyfokú bírósági rendszert felállító érvényes törvényt. Visszalépést jelent a tervezett szabályozás, mert a felülvizsgálat mint r endkívüli jogorvoslat, kiüresedhet, súlyos sérelmet okoz az állampolgároknak azáltal, hogy jogos és fontos jogi sérelmeik orvoslását megtagadja. A jogerős, anyagi jogot sértő ítéletek elleni rendkívüli jogorvoslat igénybevételére nem ad lehetőséget a törvé nyjavaslat. Eddig is voltak és ezután is lesznek olyan, különböző okokra visszavezethető, anyagi jogot sértő jogerős határozatok, amelyek orvoslásának meg nem engedése a jogállamiságot gyengíti. Nem fogadható el részünkről, hogy kizárólag az ügy érdemi elb írálására kiható jogszabálysértés esetén terjeszthető elő a felülvizsgálati kérelem, és csak azokban az esetekben, amikor a megtámadott jogerős határozat eltér a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy felülvizsgálata a joggyakorlat egysége, tová bbfejlesztése érdekében szükséges, mivel a bíró a kötelezően alkalmazandó jogegységi határozatot figyelmen kívül hagyta, illetve a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozata inak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közzé. Úgy tűnik, a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének szűkítése nem számol azzal, hogy a szabályozás az állampolgárok jogos érdekeinek érvényesíthetőségét kell hogy s zolgálja, biztosítani kell részükre a törvényesség uralmát, és ezért szükséges, hogy a jogerő feloldható legyen, ha az ítélet nem felel meg az anyagi jog szabályainak. Az állampolgár nem veheti tudomásul, hogy amennyiben őt jogsérelem éri, azt csak akkor l ehet orvosolni, ha az elvi jelentőségű. Az előterjesztés általános indoklása az Európa Tanács miniszteri bizottságának ajánlására hivatkozva állapítja meg, hogy önmagában az úgynevezett anyagi igazságosság szempontja - a fél részéről az igazságos, az anyag i és eljárásjogi jogszabályoknak egyaránt megfelelő döntésre vonatkozó elvárás - nem elegendő alkotmányos előfeltétel a jogerő áttöréséhez. Szükség van emellett olyan további törvényi előfeltételre, amely a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának létjogosu ltságát a konkrét esetben túlmutató érdekkel is alátámasztja. Ehhez csupán két megjegyzés: Az első: nem várható az állampolgároktól, hogy felülvizsgálati kérelmük indokoltságát a jogegységi szempontok figyelembevételével tudják megfontolni. Továbbá az indo klás idézett megállapítása helyes elveket tartalmaz, azonban azok érvényesíthetősége jelenleg nálunk vitatható. Hazánk jogfejlődése sok vonatkozásban eltér a nyugateurópai országokétól, azokhoz hasonlítani még nem lehet, és ezért ennek figyelmen kívül hag yása téves következtetések levonását eredményezheti. Nálunk ezekkel az országokkal ellentétben még nem alakult ki az a helyzet, hogy egy kiforrott és kiszámítható ítélkezés kialakulhatott volna, és ezért még nem érett meg az idő arra, hogy a felülvizsgálat i eljárást olyan radikális módon korlátozni lehessen, mint ahogyan a törvényjavaslat ezt szándékozik megtenni. (8.50) Tisztelt Ház! Végezetül két további, egyáltalán nem lényegtelen kérdéssel kívánok foglalkozni. A Legfelsőbb Bírósági Határozatok Hivatalos Gyűjteményének jogszabályi szintre emelése az alkotmányosság határait érinti. Az alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései csak a bíróságok számára kötelezőek, az állampolgárokra nem. Ezek nem jogszabályok. A hivatalos gyűjteményb en közzétett eseti döntések pedig még a bíróságokat sem kötik. Mivel a törvényjavaslat ezeket a döntéseket mindenkire kötelező erővel kívánja felruházni, gyengíti a hatalmi ágak elkülönülése alkotmányos követelményét, mert vegyíti a jogalkotást a jogalkalm azással. A tervezet felülvizsgálattal kapcsolatos szabályainak további neuralgikus pontja a kérelem elbírálásának módja, a megengedhetőség felőli döntés. A 12. § szerint a kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája mint egyes bíró előzetesen megvizsgál ja abból a szempontból, hogy a kérelem megfelele a tartalmi és formai követelményeknek. Ez a koncepcionális változás
