Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
2542 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr, a felsz ólalását. Felszólalásra következik Ábrahám János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Boda Ilona képviselő asszony, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MS ZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat már sokadik módosítási szándék a polgári jogi jogviták bírósági elbírálásának szabályaira vonatkozóan. A változtatásra irányuló kormányzati akarat a polgár i perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt most két fő vonatkozásában érinti. A bírósági ügyvitellel kapcsolatos egyes fontos szabályok Pp.be történő felvételének garanciális jellegét nem vitatjuk, ezen szabályokat szükségesnek is tartjuk. E módosít ások közül most csak egy témáról kívánok szólni. Az egyes bíróságok már eddig is értesítették a feleket a határozatok jogerőre emelkedéséről, de ez nem volt általános, ezért indokolt, hogy a nem tisztán ügyviteli jellegű szabályok a Pp.be kerüljenek. A javaslat 8. §a fő szabályként az első fokon eljárt tanács elnökének feladatául határozza meg a jogerősítést, így a felek külön utánajárás nélkül megtudhatják, hogy határozatuk esetleg már első fokon is jogerőre emelkedett. A törvényjavaslat radikálisan, koncepciójában érinti a rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálat eddigi szabályait. A felülvizsgálat jogintézménye az 1992. évi 9. ABhatározattal megsemmisített törvényességi óvás helyébe lépett. 1992ben az akkori igazságügyminiszter szerint meg kellet t teremteni a törvényességi óvás helyébe lépő jogintézmény szabályait, mert - szó szerint idézem a '92. október 20án e falak között elhangzott miniszteri expozét - "Ennek hiányában az a helyzet alakulna ki, hogy a jogkeresőknek kevesebb jogorvoslati lehet ősége lenne, mint korábban. Természetesen nem alakulhat ki az a helyzet, hogy kevesebb jogorvoslat legyen a magyar bírósági eljárások során, mint ahogyan ez korábban volt". Eddig szól az általam kiemelt idézet. Az akkori előterjesztés fontosnak, a demokrat ikus jogállamiság jellegénél fogva szükségesnek tartotta, hogy a polgári perrendtartás széles körben határozza meg a felülvizsgálattal megtámadható bírósági határozatok körét, lényegében minden olyan jogerős bírósági ítélet ellen megengedte a felülvizsgála tot, amely az ügy érdemére vonatkozott, illetőleg amely jogai érvényesítésében gátolta a felet. Megjegyzendő: az 1997es Pp.módosítás bővítette a felülvizsgálatot, lehetőséget teremtett egyes végzések elleni felülvizsgálatra, továbbá áttörte az első fokon jogerőre emelkedett határozatok feltétlen jogerejét. Ezáltal jobban, illetve tágabb körben érvényesülhetett a törvényesség helyreállítása. Már '92ben a tárgybeli parlamenti vitában felvetődtek a rendkívüli jogorvoslattal kapcsolatos elméleti kérdések, és szó esett arról is, hogy egy- vagy kétfokú legyene a magyar jogorvoslati rendszer. Az akkori igazságügyi kormányzat nem adott választ azokra a kérdésekre, hogy milyen módon kerüljön sor a kétfokú fellebbezési rendszer kidolgozására, a hatáskörök átrendez ésével, vagy a bírósági szervezet átalakításával. (8.40) Érdemes feleleveníteni a jelenlegi legnagyobb kormánypárt képviselőinek akkori nyilatkozatát. A Fidesz akkor elégtelennek minősítette az egyfokú jogorvoslati rendszert, és annak bevezetéséig szüksége snek tartotta rendkívül jogorvoslat biztosítását, hogy az elkövetett vagy kiküszöbölni elmulasztott hibák, törvénysértések korrigálhatók legyenek. Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt, amikor erre lehetősége kínálkozott, átfogó igazságügyi reformot terj esztett a parlament elé 1997ben. Az akkori igazságügyi kormányzat által előterjesztett
