Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
2541 szolgálhat. Ilyen például a felszámolás elrendelésére hozott jogerős döntés, amely esetében a felülvizsgálat megengedése és a végrehajtás esetleges felfüggesztése esetén o lyan helyzet alakul ki, hogy a vagyonnak valójában nincs gondozója, sem a volt vezetők, sem a felszámoló nem fogja, illetve nem tudja azt a jó gazda gondosságával kezelni. A Legfelsőbb Bíróság döntéséig függő jogi helyzet alakulna ki. Ha viszont a végrehaj tás a felülvizsgálati eljárás alatt tovább folyik, az a helyzet állna elő, hogy mire a legfelsőbb bírósági döntés megszületik az ügyben, a vagyonértékesítés már végbement, tehát az eredeti állapotot amúgy sem lehet helyreállítani. Minderre tekintettel a tö rvényjavaslat meghatározza a felülvizsgálatból kizárt ügyeket azzal az új elemmel, hogy a jövőben az összes ilyen eseteket csak polgári perrendtartás tartalmazhatja. Miután a felülvizsgálat lehetősége kiterjed a nem peres eljárásokban hozott érdemi döntése kre is, ebben a körben felsorolja a törvény azokat a nem peres eljárásban hozott érdemi határozatokat is, amelyek ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat koncepcionális jellegű változásokat vezet be a felülvizsgálati k érelem előzetes vizsgálata terén is. A javaslat elfogadása esetén a jövőben a felülvizsgálati kérelem tartalmi megvizsgálását a Legfelsőbb Bíróság nem tanácsban végzi. A hatályos szabályozás szerint ugyanis, ha a kérelem megvizsgálása során formai hiba tal álható, például nem fizették meg az illetéket, a tanács elnöke a tartalmi kérdésekről, vagyis arról, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltak jogszabálysértésre történő hivatkozása helytállóe, a Legfelsőbb Bíróság tanácsa dönt. A tervezett szabályozás alapján mind a formai hibák kiküszöbölését, mind pedig az előzetes tartalmi vizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája mint egyes bíró végzi. Az egyes bíró nem külön erre a feladatra kijelölt bíró, hanem akár az ügy elbírálására illetékes legfelsőbb bírósági tanács bírája is lehet, aki - ha a felülvizsgálati kérelmet nem utasította el, és a felülvizsgálati eljárásra sor kerül - az ügy előadó bírájává válhat. A jövőben tehát a bírósági tanács már csak olyan ügyben ül össze, amelyben az előzetes vizsgá latot lefolytató bíró úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati ok fennáll. Az új rendszerben tehát nem három bíró fog dönteni egyegy kérelemről, hanem az előzetes vizsgálatot a bírák egyes bíróként önálló felelősséggel folytatják le, amely az ügyintézés gyo rsítását jelentheti. A bírósági tanács már csak olyan ügyben ül össze, amelyben az előzetes vizsgálatot lefolytató bíró úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati ok fennáll. Természetesen a Legfelsőbb Bíróság tanácsa végső soron ezzel ellentétes álláspontot i s elfoglalhat az ügyben hozott határozatában. A javaslat az előzetes bírói vizsgálatra törvényi határidőt állapít meg, amely a felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított 60 nap. Ez a határidő az esetleges hiánypótlásra engedélyezhető 15 nappal meghoss zabbodhat. Új szabály, hogy a felülvizsgálati eljárást a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül folytatja le. Mind az egyes bíró, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság tanácsának eljárására előírt ügyintézési határidőket n em a törvényjavaslat hatálybalépésétől, 2002. január 1jétől, hanem csak 2003. január 1jétől kell alkalmazni. A törvényjavaslat tehát az ügyintézési határidőket illetően az átmeneti szabályok között elhelyezve kellő felkészülési időt biztosít a Legfelsőbb Bíróság részére. Ezalatt azáltal, hogy az új szabályok alapján feltehetőleg kevesebb ügy fog érkezni, mód lesz a felgyülemlett ügyhátralék feldolgozására is. A döntéshozatali mechanizmus átláthatóságát biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a bíró a f elülvizsgálati eljárás lefolytatásának elrendelése esetén az előterjesztő értesítésén túlmenően a Legfelsőbb Bírósági Határozatok Gyűjteményében, illetve a világhálón 15 napon belül közzéteszi a felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős tényeket. Mind ezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a napirenden levő törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék.
