Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
2540 lehetőséget ad. A Pp.nek a felülvizsgálatra vonatkozó szabályai a gyakorlat által fel vetett igényeknek megfelelően kisebb kérdésekben már többször pontosításra kerültek, a jogintézmény azonban jelenlegi formájában ennek ellenére nem felel meg a jogalkotó által kitűzött céloknak, valamint az Európai Tanács által meghatározott követelményekn ek sem. A felülvizsgálatot ugyanis az állampolgárok olyan harmadik bírósági fórumnak tekintik, amelynek következtében az ítéletek jogereje mint a jogbiztonság alapja... - az ügyek nagy hányadában, a végrehajtás felfüggesztésére tekintettel, a felülvizsgála ti kérelem elbírálása bizonytalanná válik, emellett a nagy számú felülvizsgálati kérelem miatt a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe is jelentős mértékben megnövekedett. Szükségessé vált tehát a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályok újragondolása. Az Eur ópai Tanács Miniszteri Bizottságának 5. számú ajánlása megállapította - idézem: "A harmadfokú bíróságokra vonatkozó rendelkezések meghozatala során az államoknak nem szabad elfelejteniük, hogy az ügyet már két bíróság egymást követően elbírálta. A harmadik bírósághoz folyamodást azokra az ügyekre kell korlátozni, amelyeknél indokolt a harmadfokú felülvizsgálat, mint például amelyek a jog fejlődéséhez vagy a törvény alkalmazásának egységéhez hozzájárulnak. Még azokra az ügyekre is korlátozni lehet, amelyek j elentős jogkérdést vetnek fel. Elvárható ekkor a kérelmezőtől, hogy fejtse ki, hogy az ügyben mi mutat ilyen jelentőséget." Mindebből kiindulva leszögezhető, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a jogalkotónak akkor lehet és kell biztosítani, ha eg yfelől a konkrét eljárás keretében meghozott jogerős határozat a jogvita érdemi része vonatkozásában törvénysértő, másfelől, ha a jogegység biztosítása vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése szempontjából a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fe l, amelyben a legfőbb bírói fórum állásfoglalása szükséges és arányos lépésnek bizonyul. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új szabályozásban a jogerőnek és a jogbiztonságnak kellő súlyt adva a felülvizsgálatot csak kivételes esetben kell lehetővé tenni, olyan szempontrendszert kialakítva, amely minden pertípus esetében érvényesíthető, s azokat az eseteket, amikor a felülvizsgálatra valamely okból nem kerülhet sor, törvényben: a Pp.ben kell meghatározni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezeket az elveket sze m előtt tartva készült el. Fontos szempont a felek rendelkezési jogának alapvető érvényesítése. (8.30) A felek perbeli önrendelkezési jogának érvényesülését biztosítja, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának kezdeményezésére csak a fél, illetve a f él jogállásával felruházott személy jogosult. A törvényjavaslat a hatályos szabályhoz képest koncepcionális módosításokat tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem benyújtásához a jövőben nem elegendő csak jogszabálysértésre hivatkozni, szükséges lesz az is, ho gy a jogerős határozat az ügy érdemére kiható módon legyen jogszabálysértő. A törvény segítséget nyújt a bíráknak annak eldöntésében, hogy mi nem tekinthető az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek. Ha ilyen nem állapítható meg, a felülvizsgálat nem jöhe t szóba. A törvényjavaslat szerint nem tekinthető ilyennek például az a jogszabálysértés, amely a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett kö ltségek megfizetésére kötelező részének meghozatala során történt. A törvény nem ad taxatív felsorolást, csak a legtipikusabb esetek említése történik meg. Ez azonban csak az egyik feltétel. További feltétel az is, hogy a bíró a határozat meghozatalakor kö telezően alkalmazandó jogegységi határozatot figyelmen kívül hagyta, vagy az, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése az ügy kapcsán felmerült elvi jelentőségű jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását tegye szükségessé, feltéve, hogy a jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság korábban közzétett határozatában még nem foglalt állást, illetve a jogerős határozat eltér a közzétett elvi határozatban foglaltaktól. Vannak olyan élethelyzetek, amelyek esetében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati jogkörének megtere mtése nagyobb károkat okozna, mint amilyen előnnyel a jogszabályszerű döntés elérése
