Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
2539 jogot sértő jogerős határozat f elülvizsgálatra kerülhessen, de nemcsak az anyagi jog sérelme miatt és nem is elsősorban azért, hanem ennek a sérelemnek jelentősnek kell lenni, és az ítélet érdemére ki kell hatnia, továbbá van a konjunktív feltételnek egy másik lába is, ami azt mondja, h ogy ez is csak abban az esetben alkalmazható, ha ez jogegységi határozatba, avagy elvi döntésbe vagy irányelvekbe ütközik, illetőleg szükséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatási gyakorlatot egységesítse. Megítélésünk szerint az a problémafelvetés, hogy az anyagi jogi erő nem tud érvényesülni, ez valóban élő probléma; tudniillik, bizonytalanná teszi a másodfokú ítéleteket, ezt nem vitatjuk. Azonban amíg ilyen nagy számban fordulnak elő anyagi jogot sértő másodfokú döntések - és ezt a statisztikák mutatják i s, a nagy számot viszonyszámként próbálom megítélni, ugyanis mindenkinek a saját ügyében, ha csak egyetlenegy jogszabálysértés van benne, az is nagy számnak minősül , erre való tekintettel mondtuk mi elsősorban azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az idő leteltét.) , hogy a jogfejlődés jelenlegi szakaszában ennek a bevezetése nem célszerű. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében 1515 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Ábrahám János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frak ciójából. Öné a szó, képviselő úr. DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünkön a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalá sa szerepel T/5101. szám alatt. A polgári perrendtartásról szóló törvény az utóbbi időben számos módosításon esett át, mint azt az expozéból is hallottuk. A módosítások legfőbb célja minden esetben a polgári peres eljárások gyorsítása és a jogorvoslati ren d korszerűsítése volt. A polgári perrendtartás szabályozása során egyre fontosabb szempont az eljárások ésszerű időn belül történő befejezésének igénye, amely együtt jár a jogorvoslati fórumok számának, a jogorvoslat terjedelmének arányos korlátozásával is . Az 1995. évtől folyamatosan, leginkább pedig 1999ben számos új rendelkezés született ebben a körben, melynek hatása a lépcsőzetes hatálybalépésre tekintettel és csak fokozatosan érvényesül majd. A polgári eljárások korszerűsítése, az eljárások gyorsítás ának, egyszerűsítésének irányában eddig megtett lépések a polgári perrendtartás szinte valamennyi területét érintették. A rendes jogorvoslat körében végrehajtott, az eljárási rend egyszerűsítését, a jogorvoslati fórumrendszer felülvizsgálatát, illetve a po lgári peres eljárások gyorsítását célzó lényegesebb módosítását követően a polgári perrendtartás által biztosított rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálat rendjének korszerűsítése van napirenden. A szabályozással érintett másik terület a bírósági ügyvitel szabályaihoz igazodik. A felülvizsgálat intézménye már a múlt század végén és a századunk első évtizedében született perjogi kodifikációs tanulmányok egyik legvitatottabb és legtöbb érdeklődést kiváltó kérdése volt. Kezdetben a jogegység megteremtésére sz olgált, majd fokozatosan az egyéni jogvédelmeknek is eszközévé vált. A rendszerváltozást megelőzően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény nem szabályozta a jogintézményt, azt a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVII I. törvény iktatta be újra a Pp. rendszerébe, a háború előtt érvényesülő modelltől némiképpen eltérő koncepció alapján. Ma a felülvizsgálati kérelem olyan, csak jogszabálysértésre alapítható, alanyi jogon igénybe vehető rendkívüli jogorvoslat, amelynek elb írálása során a Legfelsőbb Bíróság a peres felek viszonyára is kiterjedő hatályú határozatában a jogsérelmet kasszációs, vagy ha a döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, reformációs jogkörében eljárva orvosolja. A felülvizsgálat azzal, hogy alapv etően csak jogkérdésekben biztosít döntési jogot, a jogbiztonság és a jog továbbfejlesztését szolgáló fontos intézmény, amely a felek konkrét jogvitájának eldöntésére is
