Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
2537 megfelelően biztosítsa. Ennek egyik eszköze, hogy a felek jogait és kötelességeit érintő rendelkezéseket magában a törvényben kell elhelyezni. A törvényjav aslat ezért a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. számú IMutasításból - amelyet szakmai körökben röviden Büsz.nek emlegetnek, és a jövőben én így fogom - a javaslat átemeli azokat a szabályokat, amelyek közvetlenül érintik a feleket, illetve a bírósági eljárással érintettek garanciális jellegű jogaira, ezek feltételeire és korlátaira vonatkoznak, vagy pedig a jogok érvényre juttatásának szabályait állapítják meg. Ezek a következők: a törvényjavaslatban ekként végrehajtott módosítások egyik csop ortját a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések adják. A módosítások kisebb része a jegyzőkönyv teljességét biztosító kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, nagyobb része pedig a jegyzőkönyv kijavítására, továbbá a hangfelvétel útján rögzített jegyzőkönyv írásba foglalására vonatkozó szabályokat iktatja be. A Pp. rendelkezései jelenleg nem tartalmaznak rendelkezést az eljárás során keletkezett iratok elvesztésének vagy megsemmisülésének esetére. Az erre vonatkozó szabályokat eddig kizárólag a Büsz. tartalma zta, éppen ezért szükséges volt e szabályok törvényi szintre emelése. A javaslat kiegészítő jellegű szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bíróságnak saját területén kívül megkeresés útján kell valamely eljárási cselekményt foganatosítani. Így pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a megkereső bíróságnak a megkeresett bírósággal közölnie kell, illetve 15 napos elintézési határidőt állít fel a megkeresés elintézésére. Eddig szinte kizárólag a Büsz.ben kerültek elhelyezésre a jogerő megállapítására vonatkozó szabályok is. Tekintettel arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a felekre is kiható hatálya van, törvényben történő elhelyezésük elengedhetetlen. Új rendelkezés ebben a körben - amely gyakorlati szakemberek javaslatára épült be a törvényjavaslatba , hogy a jövőben a bíróság a jogerőről minden esetben értesíti az érdekelteket. Tisztelt Országgyűlés! Az elkészült törvényjavaslat mind a polgári eljárások ésszerű határidőn belül történő befejezésének, mind a jogorvoslat korszerűbb ren djének, mind pedig a bírósági eljárással érintett felek garanciális jogainak biztosítására vonatkozóan - meggyőződésem szerint - megfelelő szabályozást nyújt. Ennek fényében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megadom a szót Vitányi Istvánnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. (Dr. Vitányi István: Lehet, hogy rossz gombot nyomtam meg.) Öné a mikrofon i s, képviselő úr, szükségtelen megnyomni. DR. VITÁNYI ISTVÁN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága 2001. október 30án t árgyalta meg a T/5101. számú törvényjavaslatot, amely a polgári perrendtartás módosításáról szól. Az alkotmányügyi bizottság ülésén nem alakult ki nagy vita ebben a kérdésben, egyetlenegy hozzászólás volt az ellenzék részéről. A hozzászóló több szempontból is aggályosnak tartotta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Álláspontjuk szerint egyrészt visszalépést jelent a törvényjavaslat az 1992 előtti időszakhoz, másrészt kifogásolták azt, hogy a javaslat kvázi jogforrássá teszi a Legfelsőbb Bíróság határozatai nak gyűjteményét, ami véleményük szerint már az alkotmányosság határát súrolja, harmadrészt pedig azt is kifogásolták, hogy a megengedhetőségi eljárásban egyes bíró jár el, holott más utakon általában hármas tanács hozza a döntéseket. Azt kérdezték, hogy n éz ki az, hogy egyes bíró jár el az ügyben. Továbbá azt is kifogásolták, hogy az egyes bíró határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
