Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2536 Tis ztelt Országgyűlés! Az új szabályozás célja most is a perek ésszerű időn belül történő jogerős befejezésének elősegítése. A felülvizsgálatnak ezért a polgári perben csak akkor van helye, ha a formális jogbiztonságnak, illetve a jogerőnek a korlátozására a szükségesség, arányosság alkotmányos tételét alkalmazva kerül sor és ennek biztosítására a törvény megfelelő garanciákat ad. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest jelentős koncepcionális módosításokat tartalmaz. Így a felülvizsgálati kérelem b enyújtásához a jövőben nem elegendő csupán jogszabálysértésre hivatkozni, szükséges lesz az is, hogy a jogerős határozat az ügy érdemére kiható módon legyen jogszabálysértő. A törvény segítséget nyújt a bíráknak annak eldöntésében, hogy vajon mi nem tekint hető az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek. Ha ilyen nem állapítható meg ugyanis, a felülvizsgálat szóba sem jöhet. A törvényjavaslat szerint nem tekinthető ilyennek például az a jogszabálysértés, amely a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perkö ltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező részének meghozatala során történt. A törvény nem ad taxatív felsorolást, csak a legtipikusabb esetek említése tör ténik meg. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának azonban csak egyik feltétele, hogy a jogerős határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő legyen. További feltétel, hogy a bíró a határozat meghozatalakor kötelezően alkalmazandó jogegységi határ ozatot figyelmen kívül hagyjon, vagy hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése az ügy kapcsán felmerült elvi jelentőségű jogi kérdésben a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását tegye szükségessé. A hatályos szabályozással egyezően a felülvizsgálati kérelem a jövőb en azon érdemi végzések esetében is benyújtható lesz, amelyek a felsorolt feltételeknek megfelelnek, azonban a korábbiaktól eltérően a törvényjavaslat kizárja az egyezséget jóváhagyó végzés elleni felülvizsgálatot. A törvényjavaslat változatlanul meghatáro zza a felülvizsgálatból kizárt ügyek körét is, azzal az új elemmel, hogy a jövőben az összes ilyen esetet csak és kizárólag a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazhatja. (8.10) Mivel a felülvizsgálat lehetősé ge kiterjed a nem peres eljárásokban hozott határozatokra is, e körben a törvény felsorolja azokat a nem peres eljárásban hozott érdemi határozatokat, amelyek ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Koncepcionális változást jelent a szabályozásban, hogy a fel ülvizsgálati kérelem tartalmi megvizsgálását a jövőben a Legfelsőbb Bíróság nem tanácsban végzi. A hatályos szabályozás szerint ha a kérelem megvizsgálása során formai hiba található, a tanács elnöke, tartalmi hiba esetén pedig a Legfelsőbb Bíróság tanácsa dönt. A tervezett szabályozás alapján mind a formai hibák kiküszöbölését, mind pedig az előzetes tartalmi vizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája mint egyes bíró végzi el. A feltételek fennállásának vagy fent nem állásának jó része egyszerűen me gállapítható. Az egyes bíró nem külön erre a feladatra kijelölt bíró lesz, hanem akár az ügy elbírálására illetékes tanács bírája is lehet, aki - ha a felülvizsgálati kérelmet nem utasította el és a felülvizsgálati eljárásra sor kerül - az ügy előadó bíráj ává válhat. A jövőben tehát a bírósági tanács a Legfelsőbb Bíróságon már csak olyan ügyben ül össze, amelyben az előzetes vizsgálatot lefolytató bíró úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati ok fennáll. Jelentős újdonsága a javaslatnak - és ez is nyilvánvaló an a perek ésszerű határidőn belül való befejezése irányába hat , hogy az előzetes bírói vizsgálatra a javaslat tehát törvényi határidőt állapít meg. Ez a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezésétől számított 60 nap, amely az esetl eges hiánypótlásra engedélyezhető 15 nappal meghosszabbodhat. Új szabály, hogy a felülvizsgálati eljárást a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül folytatja le. Mind az egyes bíró, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság tan ácsának eljárására előírt ügyintézési határidőket csak 2003. január 1jétől kell alkalmazni, így a javaslat kellő felkészülési időt biztosít a Legfelsőbb Bíróság részére. Tisztelt Országgyűlés! Az eljárások ésszerű időn belül történő befejezéséhez, illetve a jogerőhöz fűződő érdekkel egyenrangúan fontos szempont, hogy a felek garanciális jogait a törvény
