Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2535 Tisztelt Ház! Az eddig megtett lépések a polgári eljárások korszerűsítése, az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése irányában a polgári perrendtartás s zinte valamennyi területét érintették. Ezek részletes felsorolásától most idő hiányában eltekintenék. E módosításokat követően most a rendkívüli jogorvoslat, vagyis a felülvizsgálat rendjének korszerűsítése van napirenden. A felülvizsgálat intézménye mindi g is a polgári perjogi kodifikációs tanulmányok egyik legvitatottabb és legtöbb érdeklődést kiváltó kérdése volt. Kezdetben a jogegység megteremtésére szolgált, majd fokozatosan az egyéni jogvédelemnek is eszközévé vált. A rendszerváltoztatást megelőzően a polgári perrendtartás nem tartalmazta e jogintézményt, azt az 1992. évi LXVIII. törvény iktatta be újra a Pp. rendszerébe, az 1952 előtt érvényesülő modelltől némiképpen eltérő koncepció alapján. Ma a felülvizsgálati kérelem olyan, csak jogszabálysértésre alapítható, alanyi jogon igénybe vehető rendkívüli jogorvoslat, amelynek elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság orvosolja a jogsérelmet a peres felek viszonyára is kiterjedő hatályú határozatában. Ennek két módja van. Ha a szükséges adatok rendelkezésre ál lnak, megváltoztatja az ítéletet, ha nem, megsemmisíti és új eljárásra visszaadja az ügyet. A felülvizsgálat azzal, hogy alapvetően csak jogkérdésekben biztosít döntési jogot, a jogbiztonságot és a jog továbbfejlesztését szolgáló fontos jogintézmény. Bár a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok korábban többször pontosításra kerültek, a jogintézmény jelenlegi formájában ennek ellenére nem felel meg a jogalkotó által kitűzött céloknak. A felülvizsgálatot ugyanis a jogkereső állampolgárok harmadik bírósági fóru mnak tekintik, amelynek következtében az ítéletek jogereje gyakran bizonytalanná válik, és a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe is jelentős mértékben növekedett. Mindez szükségessé tette a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályok újragondolását. Tisztelt O rszággyűlés! Ismert, hogy a felülvizsgálat szabályainak koncepcionális megváltoztatására már az 1997. évi törvénymódosítás is kísérletet tett. E szabályozás lényege az volt, hogy ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott követelés a 200 ezer forintot nem ha ladta meg, felülvizsgálati kérelmet csak akkor lehetett előterjeszteni, ha azt a Legfelsőbb Bíróság külön határozattal megengedte. A törvény rögzítette azokat az eseteket, amelyek fennállásakor az engedély megadása kötelező volt. Bár a szabályozás elve hel yes volt, alapvetően helyesnek tekinthető, az így kialakult eljárási rend lényegében megkettőzte a Legfelsőbb Bíróság feladatát, mivel az engedély kérdésében való döntéshez teljes egészében át kellett tekintenie az ügyet. Ezért az új rendszer összesen két évet élt meg. 2000. január 1. napjától az újabb módosítás már csak a vagyonjogi ügyekben állapított meg egy abszolút kizárást jelentő értékhatárt 500 ezer forint összegben. Ez a látszólag praktikus új szabályozás elsősorban azért aggályos, mert a felülvizs gálat jogalkotói megengedése körében nem a követelés értékének, hanem a jogalkalmazás egységességéhez fűződő igénynek kell irányadónak lennie. Mindezekből kiindulva leszögezhető, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a jogalkotónak akkor lehet és ke ll biztosítania, ha a konkrét eljárás keretében hozott jogerős határozat a jogvita érdemi része vonatkozásában törvénysértő és a jogegység biztosítása vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése szempontjából a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel , amelyben a legfőbb bírói fórum állásfoglalása szükséges és egyben arányos lépésnek minősül. Az új szabályozásban a jogerőnek és a jogbiztonságnak kellő súlyt adva a felülvizsgálatot csak kivételes esetben kell lehetővé tenni, olyan szempontrendszert kial akítva, ami minden pertípus esetében érvényesíthető. Azokat az eseteket, amikor a felülvizsgálatra valamely okból nem kerülhet sor, az eljárási törvényben kell meghatározni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezen elveket szem előtt tartva készült el.
