Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
2523 indítványból, amelyet szocialista képvis előtársaimmal benyújtottunk, öt támogatásra került, és azt hiszem, ez bizonyítja, hogy igyekszünk, amikor lehetőséget látunk arra, hogy maximálisan mi is konstruktívak legyünk, és ezt tapasztaljuk a gyermekvédelem területén a kormány részéről is. Két kapcs olódó módosító indítványra mutatott fogadókészséget a kormány, és ezeket a holnapi napon a képviselőtársaimmal benyújtjuk. Az egyik ezek közül az, hogy a nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl nem a fenntartó, hanem a működtető hozzájárulásával ellátha tja a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását. Azt hiszem, fontos dolog itt a fenntartó helyett a működtetőt behozni ebbe, mert ő kapja meg itt a kulcspozíciót. Ez az egyik, amit kapcsolódóként befogadni szándékoztak, és ez nagy öröm ünkre szolgál. A másik pedig az, amely az 50. sorszámot viseli. Ez pedig tulajdonképpen egy pontosítás és sorrendi felcserélés, mert a működtető a nevelőszülőt nem felkéri - a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével , kiválaszt ja és felkészíti, hanem a javaslatunk az, hogy külön jogszabályban meghatározott körülmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti és nyilvántartásba veszi, tehát a természetes sorrendnek kell megfelelnie. Ezt be fogjuk nyújtani a képviselőt ársaimmal. Rátérnék a négy módosítóra, a tízből csak négyet tervezek egy kicsit halkan és csendben indokolni; még mindig bízom abban, hogy az érveink egy része eljut a kormányhoz és nyitottak lesznek. Az egyik a 24. számot viseli, és az otthonteremtési tám ogatásról szól ez a javaslatunk. Szó szerint azt tartalmazza, hogy a támogatásra jogosult fiatal felnőttnek ne három, hanem két évi tartós intézményi gondozási helyén eltöltött nevelésbe vételét kelljen előírni, tehát úgy gondoljuk, rövidebb idő is elegend ő legyen ahhoz, hogy erre az otthonteremtési támogatásra jogosult legyen. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ezzel tulajdonképpen egy nehéz időszakban lévő, de gondozotti státusban lévő fiatal, aki a családi hátterét mindenképpen bizonytalannak, illetve elv eszítettnek érezheti, ekkor is kapja meg ezt a támogatást. Maximálisan tudjuk támogatni azt, amit itt Göndör képviselőtársunk elmondott, hogy ennek az otthonteremtési támogatásnak az összege lényegesen magasabb legyen, hogy érdemi segítséget nyújtson, és e zek a fiatalok ne a hajléktalanszállók potenciális lakói legyenek, mint ahogy például Győr városában sok ilyen fiatalt találunk, mert nem tudnak az életben igazán megkapaszkodni. Privát szerencse, hogy Győrben a hajléktalanszálló más szellemiségű, mint mon djuk, általában ezek az éjjeli menedékhelyek. A másik ilyen módosító indítványunk, amiről szeretnék néhány szót szólni, a 28. sorszámú. Ennek a tartalma pedig az, hogy az otthonteremtési támogatás mértékét, összegét változtatnánk meg. Mi kisebb szorzókat h asználtunk, nem mertünk annyira nagyvonalúak lenni, de ezek a szorzók a 2030szoros összeget jelentik. Úgy gondolom, ez nem elégíti ki azt a feltételt, amit mondjuk, Göndör képviselőtársam nem befogadott javaslata, de talán mégis nagyobb segítséget jelent . A harmadik, amit szeretnék indokolni, a 47. sorszámú javaslatunk. A 47. sorszámú javaslatunkban pedig az szerepel - amit már itt Béki Gabriella képviselőtársam is felvetett , hogy milyen feladatai vannak a nevelőszülőnek és mit kell tennie a nevelőszülő nek: elő kell segítenie a gyermek erkölcsi fejlődését. Mi azt javasoljuk, hogy a hit- és vallásoktatásban való részvétel biztosításának lehetőségét vegyük ki ebből a törvényből, mert úgy gondoljuk, hogy ha van igénye a gyermeknek erre, akkor ezt nem kell a törvénybe behozni. Azt hiszem, erről már itt koncepcionális eltérés van közöttünk. Mi úgy gondoljuk, hogy engedni kell a vallási, lelkiismereti meggyőződése szabad megválasztását, kinyilvánítását és gyakorlását. Ez a mi értelmezésünk szerint maximálisan k ielégíti azt, ami egy liberális, toleráns, nyitott társadalomban akár egy vallásos érzelmű fiatal számára is megfelelő lehetőséget biztosít. (1.00)