Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2508 Az 1994. évi törvény májusi kihirdetését követően 1995 áprilisára készült el a végrehajtási kormányrendelet. Ebben viszont nem kívánjuk folytatni az MSZPSZDSZ szakértői kormány gyakorlatát, szeretnénk valamivel hamarabb real izálni a végrehajtási rendeleteket. A törvényjavaslattal párhuzamosan folyamatban van az alsóbb szintű jogszabályok, illetve jogszabálymódosítások előkészítése és egyeztetése. A piacnyitásra való felkészülést és az engedélyek kiadását szolgáló jogszabályokat 2002 első félévében kell elfogadni ahhoz, hogy a 2003as piacnyitás tartható legyen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót a villamosenergiaárak alakulásának kérdéséről. A villamos energia fogyasztóit elsősorban ké t dolog érdekli, egyrészt az, hogy az ellátás megfelelő színvonalú legyen, lehetőleg ne legyenek áramszünetek, másrészt az ellátás ára ne legyen magas, a villany ára ne emelkedjen. Három héttel ezelőtt képviselőtársaim egy része többször kifejtette azon vé leményét, hogy a jövőben a villamosenergiaárak tovább fognak emelkedni a versenypiac miatt, de legjobb esetben is a versenypiac bevezetésének kedvező hatása ellenére is belátható időn belül árcsökkenés nem várható. Véleményem szerint ennél árnyaltabb a he lyzet. Ahhoz, hogy a jövőbeni árfolyamatokat megérthessük, érdemes felidézni az elmúlt öt év eseményeit. Hosszú előkészületek után az MSZPSZDSZkormány '95. augusztus 4én elfogadta a villamos energia árszabályozásáról és árkiigazításáról szóló határozato t. A határozat leírja, hogy a villamosenergiaárakat miként kell emelni addig a szintig, hogy a végfelhasználói és viszonteladói árak az indokolt működési költségen felül 8 százalékos tőkearányos nyereséget is tartalmazzanak. A kormányhatározatnak megfelel ően megtörtént az 1995. szeptemberi, majd 1996. márciusi áremelés. A Magyar Energia Hivatal kiszámolta, hogy milyen áremelést kell végrehajtani '96. október 1jén, és ezt benyújtotta az illetékes döntéshozók elé. A benyújtott számok feltehetően meglephetté k a kormányt, mert annak elfogadása helyett Horn Gyula akkori miniszterelnök energiaárügyi kormánymegbízottat nevezett ki, és megbízta azzal, hogy az Energia Hivatal által előterjesztett javaslatot lehetőleg faragja le. A kormánymegbízott a feladatát drákó i szigorral végrehajtotta, és a korábban indokoltnak minősített tételek jelentős részét kihúzta, többek között a képviselőtársunk által említett környezetvédelmi tételeket is. Így a villamosenergiaáremelés nem érte el a 25 százalékos lélektani határt, és 1997. január 1jén csak 24,9 százalékkal emelkedett a villamos energia ára. Ha figyelembe vesszük ezt az áremelkedési ütemet, akkor láthatjuk, hogy a Hornkormány tevékenységének ebben az időszakában lényegesen nagyobb mértékben növelte a villamosenergiaá rakat, mint az a jelenlegi parlamenti ciklus időszakában történt. Ez természetesen nagyon nagy terheket rótt a fogyasztókra. A 2003. január 1jét követő árak becslésénél három jól elkülöníthető csoportot célszerű figyelembe venni. Ezek közül az első azt az áremelési kényszert tartalmazza, amely még a kormánymegbízott úr tevékenységének köszönhető, vagyis el kell rendezni azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket még 1997ben kellett volna teljesíteni. Az árváltozást nyilvánvalóan befolyásolni fogják a p iacnyitástól, valamint a korábbi kormányzat tevékenységétől független tényezők is, elsősorban a világpiaci árak alakulása. Az árváltozásokat befolyásoló harmadik tényező a villamospiac megnyitásából származik. A versenynek egyértelműen kedvező hatása lesz az árakra, ezt a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, és éppen emiatt van az, amit korábban említettem, hogy az Európai Unió fel kívánja gyorsítani az előírt piacnyitási mértéket, és úgy számolunk, vagy azt hiszem, mindenki úgy számol, hogy csatlakozás unkra már száz százalékban ki kell nyitnunk a piacot. Elmondható tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a korábbi intézkedések, valamint a külpiaci árak változásának kedvezőtlen hatásai miatti áremelési kényszereket a versenypiac megnyitása, a
