Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP):
238 megerősítését. Az EUtól az elmúlt több mint tíz évben kapott támogatások, a Phare, illetve előcsatlakozási alapok eddig is bizonyították az EU támogatási készségét. Tagságunkat követően strukturális alapok, valamint a kohéziós alap nagyságrende kkel jelentősebb forrásaira Magyarország is jogosult lesz. Ez előnyös a magyar lakosság szempontjából. Hiszen a későbbiekben az Unión belüli szabad mozgás jelentősen bővíti a magyar állampolgárok munkavállalási, letelepedési, oktatási, képzési lehetőségeit , ami különösen fontos a felnövekvő nemzedékek, a fiatalok szemszögéből. Az EU közös fejlesztési politikájában - oktatás, képzés, területfejlesztés, egészségügy s a többi - való teljes jogú részvétel hosszabb távon hozzájárul a lakosság egésze életszínvona lának emeléséhez, a fejlesztési lehetőségek bővítéséhez. Előnyös térségünk szempontjából, hiszen várhatóan Közép- és KeletEurópa több országa együtt csatlakozik az EUhoz, így a határok légiesítése révén olyan együttműködési formák alakulhatnak ki, amelye kre eddig nem, vagy csak korlátozottan nyílt lehetőség. Térségünk országai tagságunk után aktív részesei lesznek az EUn belüli regionális együttműködésnek, a határokon átnyúló regionális együttműködés új értelmet nyer. Miután várhatóan több ország az Unió tagja lesz, jelentősen, pozitív értelemben változik a szomszédos országokban élő magyarsággal fenntartott kapcsolatrendszer. A határon túli magyarok, az itteni polgárokhoz hasonlóan, az Unió állampolgáraivá is válnak. A határok elválasztó jellege megszűni k, könnyebben és kezelhetően oldódhatnak a még meglévő feszültségek és fenntartások. Előnyös az EUnak, hiszen az új tagok felvételével az EU népességi, területi és gazdasági súlya jelentősen megnövekszik, s az EU más nagy integrációs térségekkel szembeni versenyhelyzete jelentősen megjavul. Ezért a kibővítés mind az EUtagállamok, mind egész Európa érdeke. A bővítés az európai integráció új szakaszának, strukturális megújulásának egyik szimbóluma is, motorja is. Európa egységesülése nemigen képzelhető el E urópa azonosságtudatának kialakítása nélkül, ami ugyancsak a bővítés révén bontakoztatható ki a szükséges formában és mértékben. (Dr. Gidai Erzsébet: Szomorú vagyok.) Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Ugyancsak napirend utáni felszólalás ra jelentkezett Farkas Imre képviselő úr, MSZP, "Meddig késlekedik még az agrártárca a búza és kukorica exporttámogatásának meghirdetésével?" címmel. Tessék, képviselő úr! FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! B izonyára mindannyian egyetértünk azzal, hogy az idén felemás helyzetben vannak a búza- és kukoricatermelők. A termőterület növelése és a jó, 4,5 tonna/hektáros termésátlag következtében búzából közel 5 millió tonnát sikerült betakarítani. Ez körülbelül 1,51,7 millió tonnával több, mint a belföldi felhasználás, amelynek elhelyezése az aratás megkezdésétől máig megoldatlan. Az átmeneti elhelyezés ugyan megtörtént, hiszen a közraktárba beszállított áru százszázalékos kamattámogatását és tárolási támogatását a kormány biztosította. Ez helyes lépés, de a terméstöbblet kivonása és a gazdálkodók problémájának kezelése még megoldatlan. Az erős belföldi kínálat ugyanis rendkívül alacsony, 2024 ezer forintos tonnánkénti árat eredményezett, de sok helyen utóbb már 16 ezer forintért is átadták a búza tonnáját. Sajnos, az erőteljesen növekvő ráfordítások miatt - elég csak a műtrágya árát megemlíteni - még azok a termelők is veszteséggel kalkulálhatnak, akik jóval a garantált árból visszaszámolható, államilag elismert 24 ezer forint tonnánkénti önköltség alatt maradtak. (18.40) Az alacsony áron közraktárban tárolt búza a gazdálkodókat azért sem vigasztalja, mert nem tudják kifizetni halmozódó hiteleiket, a befizetés hiányában nem vehetik igénybe az öntözési támogatá st, nem bírják elkezdeni az őszi munkákat. Ezek fedezetét ugyanis nem biztosítja a
