Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2365 gondolom, azt is figyelni kell, hogy ezen társaságok - amelyeknek, itt az előzőek ben elhangzott nagyon sokszor, szinte családi gazdaság jellegük is van, csak éppen kft.nek vagy bt.nek hívják - életképessége ne romoljon, sőt ezek életképessége is javuljon és erősödjön. És végül, szempont számomra és az MDF számára is, hogy olyan törvé nyt alkossunk, ha már egyszer hozzányúlunk a földtörvényhez, amely az uniós csatlakozás után is megvédi ezeket a bizonyos helyben lakókat a külföldi tőkével vagy bármilyen tőkével, vagy az önfenntartó farmerrel szemben is, hiszen, azt hiszem, ez az alapvet ő érdekünk. Nos, megfelele ez a három törvényjavaslat? Summázva, úgy fogalmazhatnék, hogy ezen céloknak, igen, részben megfelel, de nagyon sok lehetőség van még arra, hogy ezeket a célokat még jobban szolgálják ezek a törvények, nagyon sok részletkérdésbe n módosíthatunk a törvény szövegén, hogy ezek a törekvések jobban érvényesüljenek. Én két nagyobb témáról szeretnék beszélni, a tulajdonszerzés és a haszonbérlet kérdésköréről. Tulajdonszerzés: elegendőe az elővásárlási jog deklarálása az említett cé lok - és mindig visszatérek, mint Cato, csak én közben , a helyben lakók érdekében, a törvény szándéka szerint preferált családi gazdálkodók, helyben lakók érdekében, elegendőe az elővásárlási jog? Én attól félek, hogy ez még tizenöt évig nem lesz elég. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) Hiszen nagyon gyakran halljuk egész magas szintről, hogy most nem lehetünk elégedettek az ország állapotával, általános állapotával, akkor hogyan lehetnénk elégedettek a mezőgazdaság állapotával; majd, amikor eljut a gazdasági fe jlődésünk tizenöt év múlva oda, hogy elérjünk egy bizonyos szintet, akkor elégedettek lehetünk, remélem, majd a mezőgazdaság állapotával is. Én azt gondolom, hogy amíg a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége olyan, amilyen most már tizenöt év óta, és ami től már tizenöt év óta szenvedünk, addig az elővásárlási jog nem elegendő. Nagyon egyszerű: élhetek én az elővásárlási jogommal, ha nincs megfelelő anyagi fedezetem? Nem élhetek. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) De a hitelfelvétel sem oldja meg ezt a kérdést, me rt nem tudom, hogy a jövedelemtermelő képesség bizonyos fokán ki tudjae az a gazdálkodó termelni azt a hitelt, amikor a szinten tartásra, a fejlesztésre, a korszerű gazdaság kialakítására is nagyon sovány kis összeg áll rendelkezésre, lett légyen ez a gaz dálkodó akár társas vállalkozás, akár egy 200300 hektáron gazdálkodó családi gazdálkodó. Tehát azt gondolom, hogy ez nem elegendő. Ezzel jön a következő kérdés, hogy a nemzeti földalap, amely az elővásárlási jogban ott van, majd megoldjae ezt a kérdést. Én attól tartok, hogy a költségvetés nem bírja el azt az összeget, ami egy nagyon nyitott földpiac esetén szükségeltetik. Tudományos vizsgálatok szerint közel kétmillió hektár föld vár eladásra Magyarországon. Nem mindegy, hogy ki lesz ennek a tulajdonosa. A mi törekvésünk az, hogy a családi gazdálkodók, illetve az ott és abból élők, a helyben lakók legyenek ezeknek a várhatóan felkínálásra kerülő, ma haszonbérbe adott földeknek az új tulajdonosai. Ezt nem tudjuk ma megítélni, hogy milyen mértékben, milyen ütemben és milyen nagyságrendben kerül esetleg felajánlásra. (12.30) És vajon a nemzeti földalap tude versenyképesen az elővásárlási joggal azokkal a bizonyos tőkékkel szemben helytállni a helyben lakók érdekében? Azt gondolom - csak egy gondolatinda , e lhangzott már itt, hogy a nemzeti földalap hogyan, milyen összegben vásárol. Természetesen csak a felajánlott termőföldre vonatkozik az a meghatározás, hogy a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeg szerint. Ez persze bakfitty. Azt gondolom, ha egyáltalán meghatározzuk a törvényben, hogy milyen összegű vagy milyen mértékű legyen a nemzeti földalap lehetősége a vásárlásnál, akkor az csupán a helyben szokásos, illetve kialakult földár lehet. (Dr. Kis Zoltán: Úgy v an!) A későbbiekben majd még visszatérek arra, miért nagyon fontos, hogy egy korrekt vételi árral vagy vásárlásiárlehetőséggel rendelkezzen a nemzeti földalap.
