Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2363 ugyanezt a csodavárást indítjuk el, és ha megnézzük ennek a pénzügyi hátterét is, amit a költségvetés mellérendel, ötezer családi gazdaságról van szó. Ha ezt néggyel beszorozzuk, tehát a családtagokkal átlag, akkor húszezer emberről van szó, aki t most családi gazdaságként egyébként piaci alapon támogatni tudunk, de a törvény szempontjából meg jogi kategóriaként jelenítjük meg őket, mint mindenben a legelsőket. És a családi gazda majd nagyot fog nézni, amikor neki van elővásárlási joga. Hogyne len ne! Első a sorban! És miből fogja megvenni? Azt mondja, majd a nemzeti földalaptól megkapom a földet, mert az megveszi helyettem. És akkor csodálkozik, hogy a nemzeti földalap megvette, és mégsem ő lett a következő tulajdonos. Miért nem azt a logikus lépés rendszert indítjuk el, miniszter úr - '96tól '98ig működött , hogy ez a tíz milliárd forint, amit beterveztünk a nemzeti földalapra - egyébként módosító indítvánnyal tettünk kísérletet rá , átkerüljön a földvásárlási támogatásra? Csináljunk egy olyan f öldtörvényt, amelyben preferáljuk az adott területen mezőgazdasággal főhivatásszerűen foglalkozót, és mondjuk neki, hogy kaptál egy törvényi jogosítványt, hogy téged nem előz meg senki, ha venni akarsz, de ne mondjuk neki, hogy öreg, te vagy az első jogila g, de ha nincs pénzed, akkor majd jön a második vagy a harmadik. Hanem azt kell mondani, hogy mivel te jogilag első vagy ebben a kategóriában, így most szépen odaballagsz a földhitelintézethez - mert működik, van Magyarországon , és a földhitelintézettől felveszed a földvásárlási támogatást, a földhitelintézet természetesen a jelzálogjogot bejegyzi a földedre, és innentől kezdve te földtulajdonos van. Tehát nem kell államosítani, és aztán majd az állam eldönti, hogy kinek adja oda ezeket a földeket! Ki leh et ebből az államot úgy kapcsolni, hogy csak mint hátsó támogató szervként jelenik meg, annak érdekében, hogy azt az elrontott viszonyrendszert, amiről sokszor szóltunk már, hogy a használat és a tulajdon nem esik egybe ebben az országban, közelítsük egymá shoz. Mert bizony az volt az álláspontja valamennyi pártnak, a Kisgazdapárt kivételével 1990ben - bármennyire is gúnyolódtak velem itt most egyes fideszes képviselőtársaink , hogy a föld lehetőség szerint azé legyen, aki megműveli. Maga Antall József szó lt erről az emelvényről - de ezt már harmadszor mondom el ebben az évben - "A nemzeti megújhodás programjá"nak ismertetésekor, hogy arra fogunk törekedni, hogy a földtulajdon és a földhasználat ne váljon el egymástól. (12.20) Tehát azé legyen a föld, aki gyakorlatilag megműveli. Ezt mondta a Fidesz, ezt mondta az SZDSZ, sőt ezt mondta annak idején még a Kereszténydemokrata Néppárt is, annyi különbséggel, hogy ők az önkormányzatokat is bevonták volna mint földtulajdonosokat. Ezzel szemben kialakult egy egés zen más struktúra, egy más rendszer... - és ahhoz, hogy visszavigyük a hatékony termelés felé, ne legyen többletköltség a haszonbérleti díjak miatt azok számára, akik ebből élnek meg, és ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben, ne kerüljenek olyan helyzetbe , amit most egy faluban láttam, hogy megszűnt a szövetkezet, nincs földhaszonbérlő, mert ő bérelte tőlük, és most jönnek hozzám az emberek, hogy szerezzek nekik bérlőt, akár ingyen is, csak azért, hogy ne büntessék meg őket, mert a föld termőképes állapotá t fenn kell tartani, és a földhivatal ezért bünteti őket. Tehát ezeknek az embereknek úgy segítsünk már, hogy ne legyenek arra kényszerítve, mint az ötvenes években, hogy elértéktelenítem a földedet, fenyegetlek téged, odaadja már szinte ingyen is, csak ho gy szabaduljon tőle, és aztán eltelik pár év, és azt spekulatív módon majd tovább lehet adni óriási pénzért. És ehhez kell a segítség, úgy, hogy a társas vállalkozások és a jogi személyek vonatkozásában is abban a körben, amelyet mi a saját földtörvényünkb en meghatároztunk, igenis a földtulajdonszerzésnek a lehetőségeit biztosítani kell, mert azt mondom, még mindig jobb egy helyben gazdálkodó, helyi kisembereket foglalkoztató, jogi személy tulajdonában és használatában lévő föld, mint egy olyan külső befekt ető az adott faluban, aki szociálisan, emberileg, empátiáját tekintve semmiféle azonosságot vagy közösséget ezekkel az emberekkel nem vállal, őt csak a profit érdekli. Tehát válasszunk: vagy a helyi embereket akarjuk helyzetbe hozni, és akkor ezeket a terv ezeteket, ha lehet, dolgozzuk át újra, vagy pedig vigyük ezt az utat, és akkor kívánom annak a
