Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2344 hasznosításuk pedig szinte megoldhatatlan. Ezek befogadása és az ezekkel való foglalkozás tehát indokolatlan. A nemzeti földalap elsődlegesen a családi gazdaságok kialakításának elősegítésére irányuló hatását pedig csak akkor tudja megva lósítani, ha a tulajdonosi jogosítványokat a kormány mezőgazdaságért felelős tagja, azaz a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. Hogy az agráriumot minden szempontból kedvezően érintő intézkedéseket megtehesse, rendelkeznie kell ezen jo gkörrel. A nemzeti földalapról szóló törvény ezeket az eszközöket és a hatáskört biztosítja, az alapfeltételek tehát adottak. A törvényjavaslat értelmében a nemzeti földalap vagyonkezelését erre a célra létrehozott közhasznú társaság látja el, a helyben ad ódó feladatokat pedig a megyei FVMhivatalok és a földhivatalok szervezett egysége végzi. Nincs szó tehát egy nagy létszámú, új szervezet létrehozataláról, ami nemcsak az állami pénzeszközökkel való takarékoskodást, hanem a kellő szakértelmet is biztosítja . Ismerve azonban a két hivatali apparátus munkaterheit, fontosnak tartom az említett szervezetek létszámának indokolt megerősítését és informatikai feltételeinek javítását. A törvényjavaslat megtárgyalása során a mezőgazdasági bizottság ülésén - mivel ter mészetesen ennek tagja vagyok - az ellenzéki képviselők két oldalról is támadták a nemzeti földalap általi földvásárlások során alkalmazott árképzést. Az elhangzottak szerint gond, hogy a földalap a termőföld forgalmi árának pozitív befolyásolása és a föld vagyon bővítése érdekében a piaci árnál magasabban vásárol földet, mert az a költségvetési pénzek indokolatlan elherdálását eredményezheti. Ezért ez megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Ugyanakkor az is elfogadhatatlan, hogy a földalap földvásárlásainál a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány legyen mérvadó, mert ez általában a tényleges ár alatti értéket képviseli. Ha tehát a földalap a vásárlásoknál azt veszi figyelembe, a tényleges ár alatt vásárol csak termőföldet. Mi legyen h át a megoldás? - tehetjük fel a kérdést. Véleményem szerint nem szabad megkérdőjelezni az önkormányzatok hozzáértését és az adatok helyességét. Többek között azért sem, mert nincsen egyszerűbben és gyorsabban alkalmazható módszer. Az aranykoronaértékre ép ülő földár ugyanis erre nem minden esetben alkalmas, mivel az országban, de még egyes régiókban is igen nagyok az eltérések; ezenfelül a törvényben előírt szorzószám inflációnak megfelelő évenkénti korrekciója is szükséges lehet. A törvényjavaslatból látha tó, hogy a termőföldek csak ideiglenesen kerülnek a nemzeti földalap vagyonkezelésébe, a földkészlet tehát állandóan változik. Pozitív hatásait ezen az úton fejti ki, a földek kedvező áron történő felvásárlásával megoldja az attól szabadulni kívánók gondja it, egyben a földpiacra, a földárakra is kedvező hatást gyakorol. Ezt követően pedig a földeket eladja vagy haszonbérbe adja az arra legjobban rászorulók számára. A mezőgazdasági bizottságban - és tudomásom szerint más bizottságokban is - felvetették a bir tokpolitikai elvek hiányát. Tagadhatatlan, hogy ennek részletes szabályait ez a törvényjavaslat nem tartalmazza. Azonban az értékesítés, a haszonbérbe, használatba adás kérdésében iránymutatást adnak a földvagyon rendeltetésével kapcsolatban, a törvényjava slat 2. §ában kifejtett szempontok szerint. Lényegében ezek a szempontok és célok azonosak a kormány agrárpolitikájával és agrárprogramjával. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a nemzeti földalap elsősorban az állami, valamint az elővásárlási joga biz tosításával felvásárolt termőföldek felhasználásával, újraelosztásával kedvező helyzetbe kívánja hozni a vidéken lakó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a föld megműveléséhez kedvet érző, abból megélni kívánó magánszemélyeket. (Az elnöki széket dr. Á der János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Nem szabad hagyni, hogy a globalizációs folyamatok a termőföldre és a birtokszerkezetre is kiterjedjenek. A földalap tevékenysége éppen a túlzott birtokkoncentráció ellensúlyozására is
