Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KAPRONCZI MIHÁLY jegyző:
2341 kialakuló gazdaság munkaerejét a család adja, élén a családi gazdálkodóval. Ez lehetőséget teremt egy rendkívül stabil önfoglalkoztatás megvalósítására, a maga ura gazda szabadon választhatja meg munkaidejét, annak intenzitását. A családi munkaerőháttér alkalmat ad arra, hogy a mezőgazdasági szezonális mun kacsúcsokat gördülékenyen lehessen áthidalni. A családi gazdaság a foglalkoztatás szempontjából is fontos, mert egyéb olyan tevékenységek épülhetnek rá, amelyek munkahelyet, munkalehetőséget, bevételt, megélhetést biztosítanak a családnak. Ilyenek a kiegés zítő tevékenységek, a falusi és agro, valamint ökoturizmus, a kézműipar, az elsődleges élelmiszer- és fafeldolgozás, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, feldolgozása, ezek közvetlen termelői értékesítése. Ezek alapvetőek egyegy táj, tájegység ha gyományainak, táji megjelenésének, karakterének, gasztronómiai, kulturális értékeinek megőrzésében, a népesség megtartásában, a rendezett, gondozott tájkép fenntartásában a hátrányos helyzetű régiókban is. Mindezek munkahelyek megtartását, új munkahelyek l étesítését jelentik. A földtörvény módosítása az alább vázolt célokat szolgálja: Kizárja a spekulációs célú földvásárlást és haszonbérletet. Pontosan meghatározza azt a területnagyságot - földtulajdon esetében 300 hektárt, haszonbérlet eseté ben 2500 hektárt, illetve 50 ezer aranykorona értéket , amit egy magánszemély birtokolhat, illetve bérelhet. Meghatározza a haszonbérlet maximális idejét. Pontosan szabályozza a tervezet a birtokszerzésben igen fontos elővásárlási jog sorrendjét. Ennek me gfelelően első a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagja, a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, a nemzeti földalap, ezt követően a haszonbérlő, a részesművelő. Ez az elővásárlási sorrend feltétele a birtokkoncen trációnak, megakadályozza a területek elaprózódását, védi a helyben lakók érdekeit. Lényeges módosítása a törvénynek a földvédelmi járulékról, illetve annak elengedéséről szóló része, abban az esetben, ha a termőföld más célú hasznosítása a 400 négyzetméte rt nem haladja meg, illetve az saját célú lakás, valamint önkormányzati lakásépítés céljait szolgálja. A kormánypárti képviselők véleménye szerint ez utóbbi intézkedés is segít a kormány otthonteremtési programjának megvalósításában. A bizottsági ülésen me gfogalmazódott vélemény szerint a törvény a bizottság ellenzéki, illetve szocialista tagjai szerint általános vitára alkalmatlan. A törvényt átgondolatlannak, több helyen alkotmánysértőnek tartják, mert különbséget tesz gazdálkodási formák és tulajdonosok között. A FideszMagyar Polgári Párt, az MDF, a Kisgazdapárt képviselőinek véleménye ezzel szemben az, hogy a törvény a magyar gazdák, gazdálkodók érdekeit szolgálja. Ennek segítségével lesznek képesek az uniós gazdákkal felvenni a versenyt és abban megáll ni a helyüket. A kormánypárti képviselők a nemzeti földalapról szóló törvényt 11 igen szavazattal, 7 nem ellenében, míg a földtörvénymódosítást 11 igen szavazattal, 8 nem ellenében az Országgyűlésnek általános vitára ajánlja. Köszönöm megtisztelő figyelmü ket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bizottsági előadók felszólalásainak végéhez értünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a vezérszó noki felszólalásokra kerülne sor, felkérem Kapronczi Mihály jegyző urat, hogy ismertesse a frakciók rendelkezésére álló időkereteket. Jegyző úr! KAPRONCZI MIHÁLY jegyző :
