Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
235 Előreláthatólag szeptember második felében lehet számítani az érvényes adásvételi szerződések megszül etésére és kifizetésének folyamatos elkezdésére. A minisztérium számítógépes adatrendszere lehetőséget fog adni annak a kiszűrésére, hogy mely szövetkezetek nem adnak nyilatkozatot az ügyintézéshez. A tudomásra jutott adatok alapján pedig halaszthatatlanul intézkedéseket fogunk tenni a mulasztó szövetkezetek felé. Ezen túlmenően pedig a kérelemben felhívtuk a szövetkezetek figyelmét arra, hogy a kötelezettségeik elmulasztása esetén a bíróság a nyilatkozat pótlására kötelezheti a szövetkezeteket és a keletke zett károk megtérítését is elrendelheti. Úgy vélem, a minisztérium mindent megtett és megtesz az üzletrész rendezése érdekében, és remélhető, hogy a folyamatban elakadásokról továbbra sem beszélhetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraibó l.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, SZDSZ: "Bibó István emlékezete" címmel. Tessék! MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Bibó István 1911. augusztus 7én születe tt, vagyis közel egy hónappal ezelőtt volt a születésnapja. Most van alkalom arra, hogy erre a nagy emberre és államférfiúra emlékezzünk. '29től a szegedi egyetem jogi karán tanult, majd '3334 között Bécsben, '3435ben Genfben. A királyi ítélőtáblán, ma jd a királyi törvényszéken gyakornokoskodott. '38 novemberétől az igazságügyminisztériumban dolgozott. A német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva menlevelet állított ki zsidó származású polgároknak. '44. október 16án a nyilasok letartózt atták. '45 márciusa és '46 júliusa között a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette. A '45. november 4ei választások után a feszült belpolitikai helyzetet elemezve tette közzé "A magyar demokrácia válsága" című, nagy vitát kiváltó cikkét. Ellen ezte a magyarországi németek kitelepítését. '50ben minden állásától megfosztották és könyvtárosként dolgozott. '56. október 30án részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében, november 3án államminiszter lett Nagy Imre nemzeti kormányában. November 4én ő maradt egyedül a Parlamentben, ebben az épületben. Kiáltványt fogalmazott meg, amit elvitt a nyugati nagykövetségekre személyesen. Úgy gondolom, úgy emlékezünk rá a legméltóbban, ha megrendítő erejű kiáltványát fölolvasom: Bibó István kiáltványa Ma gyarok! Nagy Imre miniszterelnök a hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására, és onnan visszatérni nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül már csak B. S zabó István és Bibó István államminiszter tudott megjelenni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontások elkerülése végett megállapodást kötött velük, amely szerint ők megszállják az épületet, a benne lévő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő a megállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott, Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője. Ebben a helyzetben a követ kezőket nyilatkozom: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benne akar élni a keleteurópai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolásmentes társadalom jegyében akarj ák berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, miszerint a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be.
