Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2321 magánszemélyt vagy bárkit kijelöl, aki 200 kilométerrel arrébb lak ik attól a 2500 hektáros esetleges tagtól, mégis ő bérelhet, mert ezt jelöli ki a kht. (9.00) Ha ráadásul 50 évre bérbe adhatja a kht. ezt a földterületet, ez kvázi földtulajdonlást jelent. Ha belépünk az EUba - éljen a holland birtok! , biztos, hogy elő vásárlási jogával élve 2500 hektáros nagybirtokos lehet külföldi is, de lehet hazai magánszemély is. Kérem, beszéljünk akkor a családi gazdaság 300 hektáráról! Aggályainkat növeli, hogy most jár le a volt állami gazdaságok földterületeinek bérleti ideje, m ost ismerjük azt is, hogy egykét évre veszik bérbe a szövetkezetek, társas gazdaságok a földet, mert nem hajlandók a tulajdonosok hosszabb távra bérbe adni. Itt is, ha belép a kht. az előbérleti jogával, tönkretehet egy jól működő gazdaságot, tönkreteheti az ott élőket, és azoknak a szövetkezeti, társas gazdálkodó tulajdonosoknak, akik eddig a saját cégüknek adták bérbe a földet, a munkahelyét is tönkreteszi, ezzel csődbe kerülhetnek jól működő gazdaságok is. Ez alapján mondjuk azt, hogy csökkenhet a mezőg azdasági termelés, ugyanakkor a tulajdonos csak tíz évre adhatja bérbe a földjét. Számunkra különösen érthetetlen az is, hogy a most privatizálásra kerülő 12 állami gazdaság, amelyik szintén társas gazdaság, miért élvezhet nagyobb előjogokat, mint a többie k. Azért, mert ezek Fidesz közeliek? Családigazdaságellenes is a törvényjavaslat megítélésünk szerint, hiszen a családi gazdaság nem lehet 300 hektárnál nagyobb. Egy családtag - bár erre azt mondták, hogy fikció , ha földje nem közvetlen határos a család i gazdasággal, nem adhatja el a családtagjának. Ez van leírva ebben. Ezért mondtuk azt, hogy egy külön törvényben kellett volna szabályozni ezt a családi gazdasági kérdést, megérdemelte volna. Persze elhiszem és elhisszük, hogy a rendeletekben ezeket, amik et fölvetettünk, rendkívül korrekten meg fogják oldani. De hol vannak ezek a rendeletek, amire összességében egy hónapja van a kormánynak? Ezért mondjuk azt összegzésképp, hogy ez a törvénytervezet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret let eltét.) lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány - bíznak önök abban, hogy Orbán Viktor és kormánya - rendelkezhessen a termőföld többségével, és kiskirályként akár hitbizományba is adhassa a magyar termőföld döntő többségét. Köszönöm. (Taps az MSZP padso raiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Járvás István képviselő úrnak, aki a T/5264. számú előterjesztéshez kívánja a bizottsági álláspontot ismertetni. Öné a szó, képviselő úr. JÁRVÁS ISTVÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5264. számú törvényjavaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szól, és egy módosítást tartalmaz. Érdemes azon elgondolkozni, egy kics it elpolemizálni, hogy jó tíz évvel a rendszerváltás után még mindig a földkiadásról és ennek a törvénynek a módosításáról kell törvényt alkotni. Azért nem mondható az, hogy hűbelebalázs módjára kezeli a magyar közigazgatás a földkérdést. Sőt, ha még azt i s hozzávesszük, hogy már a Némethkormány idején is a tagi tulajdonú földeket ki lehetett méretni, használatba lehetett venni, akkor ez az időszak már a tíz évet is meghaladja. Azt hiszem, a tízéves tapasztalat már jelenthet annyit, hogy ezt a törvényt val ójában jól és szakszerűen módosítani tudjuk, különös tekintettel arra, hogy 1999ben is volt ennek a törvénynek módosítása. Annak a helyzetnek, hogy a tagi részarányú földek jelentős része még ma is osztatlan közös tulajdonban van, talán az egyik oka az, h ogy az 1993as törvény ugyan lehetőséget nyújtott arra - ha nem tévedek, március 20ai határidőt adott , hogy az ezekre az osztatlan közös tagi tulajdonokra vonatkozó igényt be lehetett jelenteni, hogy közös tulajdonba kívánják adni vagy esetleg helyrajzi számmal ellátni. Ezen időszak lejártával egy államigazgatási eljárás megtörtént, és a földek nagyon
