Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - A helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JUHÁSZ GÁBOR (MSZP):
2292 családfenntartó nélkü l, és a munkanélküliségi ráta ebben a ciklusban mintegy 2,5 százalékponttal emelkedett, minden gazdasági siker és csoda ellenére vagy mellett. Amióta 1994ben a bányászkodás megszűnt, azóta gyakorlatilag az a legnagyobb gond és probléma, hogy hogyan lehet kialakítani egy olyan új, modern, az európai normáknak is megfelelő iparszerkezetet, amely mellett az ÉszakMátra összes természeti szépsége megőrizhető és a környezetszennyezés elkerülhető. Amit az állam ebben a helyzetben tud tenni, az az alapinfrastruk túrák biztosítása. Ilyen az egészséges ivóvíz biztosítása, de annak idején ilyen volt a telefon, majd a gáz, és most jutottunk el a szennyvízhez. Ez az önkormányzat pályázott, felajánlott csaknem 900 millió forint önerőt, és kért 1,2 milliárd forint támoga tást. Vagyis 1 forinthoz 1,20at kért, ami egy olyan önkormányzatnál, ahol a kisebbségek aránya hasonlatos az előbb említetthez, ahol a munkanélküliségi ráta 20 százalék és folyamatosan növekszik, véleményem szerint nagyon elismerésre méltó felajánlás. Sze retnék rá emlékeztetni, hogy szóba került - talán Szabados Tamás mondta , hogy nem irigyeljük Felcsútot meg Alcsútot. Én irigylem! Mindnyájan tudjuk - bár nem mondta ki senki - és mondjuk ki a rádióhallgatók kedvéért, hogy azért jut Felcsúton 3 milliárd f orint árokásásra, mert ez Orbán Viktor faluja. (23.30) Megjegyzem, néhány falut 3 milliárdért hihetetlen módon körbe lehet ásni mindenféle árkokkal. A magam módján azt tudom mondani, hogy egy olyan térségben, ahol ilyen komoly munkanélküliség mellett komol y erőfeszítéseket tesz az önkormányzat és 1 forinthoz 1,20at kér, joggal felvethető, hogyan lehet az, hogy mondjuk, a miniszterelnök faluja 10 fillér mellé kap még 90 fillért, vagy 1 forint mellé 9 forintot. Ami kormányzati segítséget kapott ez a vidék, e z még az előző ciklusban történt, amikor vállalkozói övezet lett. Most odáig sikerült eljutni - részben területfejlesztési tanácsi támogatásokkal vagy azzal, hogy az önkormányzat megvette az eljövendő iparterületre kitűzött telkeket , hogy elindult ennek a feltöltése, hiszen egy Y alakú völgyben fekszik Bátonyterenye, és mind a két oldalán völgyzáró gát van, úgyhogy amikor nagy esők voltak két évvel ezelőtt a Mátrában, akkor annak rendjemódja szerint Kisterenye településrészen egy tüzéptelep és az ott lév ő házak jelentős részét el is vitte a víz. Egy ilyen szituációban szerettük volna azt - éppen amivel az állam segítheti az alapinfrastruktúrát , hogy ezt a szennyvízberuházási támogatást megszerezzük. Úgy gondolom mint a térség országgyűlési képviselője , joggal firtatom azt, hogy ettől sokkal könnyebb - vagy ha úgy tetszik, privilegizált - helyzetben lévő települések hogyan kaphatnak sokszor ennyi támogatást úgy, hogy ez az igény pedig elsikkad a többi között. Arra kérném képviselőtársaimat, hogy támogas sák ezt a módosító indítványt, hadd legyen Bátonyterenyének is csatornája, szennyvíztisztító telepe, hiszen úgy tűnik, Bátonyterenyén ma a helyzet sokkal nehezebb, mint bárhol másutt ebben az országban. Bizony az alapinfrastruktúra nemcsak azt jelenti, hog y maga a csatorna a lakosnak jó, hanem azt is jelenti, hogy az eljövendő iparnak egy kiszolgáló infrastruktúrája, ami nélkül az új beruházások csaknem elképzelhetetlenek. A másik módosító indítvány, amit benyújtottam, a pásztói szennyvíz, illetve csatorna kérdésköre. Ezt csak sokkal rövidebben indokolnám, hiszen az tudott, hogy Pásztón van a hasznosi víztározó, ez a megye és az ÉszakMátra egyik legnagyobb víztározója, tehát ha úgy tetszik, az egész város védett vízbázison van. Meg is épült Pásztón a szenny vízberuházás első üteme, és most úgy tűnik, ez a dolog itt elakadt, nem tud tovább épülni. Azt kell hozzá tudni, hogy bár Pásztó Nógrád megye egyik legszebb és legősibb kisvárosa, talán az egyedüli kisváros a megyében, amelyet minden úton - amikor be akar menni az ember - 5 kilométer/óra sebességgel lehet megközelíteni a hihetetlen rossz útminőség miatt. Az összes belső úthálózat felújítása most már évek óta azért vár, mert arra várunk, hogy a szennyvízrendszer kiépüljön, és ne kelljen a frissen megépített utakat újra felbontani. Vagyis nemcsak arról van itt szó, hogy a védett vízbázis megkapjae azt a támogatást, amire joggal tarthat
