Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - A nemzetközi büntetőbíróság statútumának megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmén... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2256 tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4én kelt egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény, valamint az egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12én ke lt kiegészítő jegyzőkönyve megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomá ny alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4én kelt egyezménye, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény, valamint az egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12én kelt kiegészítő jegyzőkönyve megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést H/5265. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/5265/13. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Mikola Istvá n egészségügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos egyezményről van szó, ezért szabad legyen egykét percben ennek a lén yegét ismertetnem. Az elmúlt évtizedben zajló technikai és tudományos fejlődés az emberiség egészét érintő jogi, etikai és ezekkel összefüggő gazdasági kérdéseket vetett fel. Nemcsak a kereskedelem, a pénzügyi világ, az oktatás és az információk áramlása v ált nemzetközivé, hanem globalizálódott a tudomány is. Éppen ezért az erre vonatkozó szabályozásnak is nemzetközi szintűnek kell lennie, hiszen ha az egyes országokban nem egységesen tiltott egy társadalmi szempontból ártalmas beavatkozás, akkor az, aki fi gyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető etikai elveit, elvégzi kétes értékű kísérleteit ott, ahol megengedőbb környezetet talál. Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény és az emberi lény klónozását tiltó kiegészítő jegyzőkönyv az első két o lyan kötelező erejű nemzetközi dokumentum, amelyek célja a személyek védelme az orvosbiológiai eljárások, az orvostudomány eredményeinek és lehetőségeinek nem megfelelő alkalmazásával szemben. Más dokumentumok, nemzetközi irányelvek, ajánlások már korábban is foglalkoztak az orvostudomány alkalmazása során felvetődő jogi, etikai kérdésekkel, ilyen például az Orvosok Világszövetsége helsinki deklarációja vagy a gyógyszervizsgálatokra kiadott nemzetközi irányelvek, de Magyarországon ezek egyike sem kötelező é rvényű, mert nem váltak jogrendszerünk részévé. A most megerősítésre váró dokumentumok alapelveit és szabályait a csatlakozó országoknak el kell fogadniuk, de lehetőségük van arra, hogy a dokumentumokban foglaltaknál fokozottabb védelmet biztosítsanak álla mpolgáraik számára. Ennek alapján az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyv nem mindig szabja meg részletesen a polgárok védelmét biztosító garanciális szabályokat, de lefekteti azokat az irányokat, amelyek mentén az alapvető emberi jogok és a szabadságok b iztosíthatók az orvostudományi kutatások és beavatkozások során. A dokumentumok megszületését hatéves előkészítő munka előzte meg, amely után széles körű európai konszenzus eredményeit rögzítették. Ennek alapján a leghaladóbb európai jogelvekhez csatlakozh atunk az okmányok megerősítésével, majd törvényi kihirdetésével. Kérem a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés erősítse meg az egyezményt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
