Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Döntés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
2226 Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy indokolhatom a napirendre vételt. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt négy kérdésben népszavazás t kezdeményezett. Nagy örömünkre szolgált, hogy a négy kérdéssel kapcsolatban az első megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök úr volt, aki támogatásáról biztosította, mondván, hogy a kormányprogramban ezek az eltökélt szándékok és törekvések szerepelnek. Mi úgy gondoltuk, hogy megkönnyítjük a négy kérdéssel kapcsolatos munkálatokat; nem kell népszavazással kikényszeríteni. Benyújtottuk azt a négy indítványt az Országgyűlésnek, amelyre ha az országgyűlési képviselők szavaznak, akkor mind a négy kérdésben a me gfelelő szabályozás megtörténik. Mindezt tudva és ezeket az előzményeket ismerve kérdeztem meg Szájer József frakcióvezető úrtól, hogy akkor igaze a hír, hogy a Fidesz támogatja a népszavazási indítványainkat. Szájer úr azt mondta, hogy igaz, ehhez képest láthatóan a Fidesz képviselőinek eszük ágában sincs megszavazni egyik indítványunkat sem, sorban a bizottságokban a négy indítványt leszavazzák. Én most arra szeretném kérni a tisztelt képviselőtársakat, fontolják meg, hogy a négy kérdés közül azt, ami mo st éppen napirenden van, a munka törvénykönyve módosítását vegyék napirendre, és végezzük el a megfelelő módosítást. Az új munka törvénykönyvi szabályozás ugyanis hátrányos, méghozzá nyugodtan mondhatom, súlyosan hátrányos a munkavállalók számára. Egyfelől azért, mert mindenféle kormánypropagandával ellentétben az eddig kétnapi pihenőidőt jelentő 48 órát 40 órára mérsékelte a munka törvénykönyve - mint legkisebb időt , azaz előállította azt a helyzetet, hogy úgy lehet plusz 8 órás munkát elrendelni, hogy a z nem számít pihenőidőben végzett munkának. Ezzel nemcsak a pihenőidő sérül, hanem mivel a pihenőidőre kiemelt bérezés jár, a normál munkavégzés szabályai szerint fizetnek erre a munkaidőre bért. Elvonták tehát a munkavállalótól ezt a pihenőidőt, és megröv idítették őt a fizetésében, a jövedelmében. A második probléma, hogy az úgynevezett időkeretben történő foglalkoztatás alkalmával a munkáltató összevonhatja a pihenőnapokat, és itt megint jön egy következő változás - és erről már nemcsak kollektív megállap odásban, hanem egyéni munkaszerződésben is megállapodhat , ami annyit jelent, hogy a munkáltató odateheti a munkavállaló elé a papírt, és azt közölheti vele, hogy itt legyen szíves aláírni, és ezzel a dolog el van intézve. Ezzel előállt az a helyzet, hogy nem biztosított mindenkinek a vasárnapi pihenőidő - mint legalább egy fontos mozzanata a munka törvénykönyvi szabályozásnak , és előállt az a helyzet, hogy pihenőidőben úgy lehet munkát végeztetni, hogy azért nem jár kiemelt díjazás. Ezt a problémát szer ettük volna megoldani. Erre tehát - úgy tűnik - a kormányoldal érzéketlen, nem érdekli őket, hogy a munkavállalókat ez a szabályozás hátrányosan érinti. A Fidesz politikusai erre azt szokták mondani, hogy semmi probléma a nyár óta újra életbe lépett munka törvénykönyvével. Ez a mondat arról árulkodik, hogy a Fidesznek nincs képe a valóságos helyzetről. (Moraj a Fidesz soraiban.) Nem ismeri a munka világát, fogalma nincs arról, hogy mi történik a munkahelyeken, nem ismeri a látszatszerződéseket, amelyeket ha tórás munkaidőre kötöttek azért, hogy ne kelljen kifizetni a minimálbért, nem ismeri azokat a munkaszerződéseket, amelyekben rejtve benne van az a túlmunka, amelyért semmiféle pluszdíjazás nem jár, és nem tudja, hogy számos munkahelyen a munkavállalók kisz olgáltatottak. Ez az álságos hivatkozás, hogy rendben van a munka törvénykönyve, rendben van az a szabályozás, amit önök hoztak a minimálbérre, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Azt szeretném kérni, hogy nézzenek szembe ezzel a helyzettel, és ne ronts ák tovább a munkavállalók helyzetét azzal, hogy a munkahelyi kiszolgáltatottsághoz még törvényi hátteret is teremtenek. Harmadrészt az sem felel meg a valóságnak, hogy az európai uniós normákhoz igazodna ez a szabályozás, mert az Unió irányelvei kimondják, hogy az úgynevezett jóléti elv alapján egy
