Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Vincze László (FKGP) - a gazdasági miniszterhez - "A színesfémtolvajlás visszaszorítása" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
2186 Kerepesi temetőben történt lopások. Hasonlóan barbár cselekedet áldozata lett a kecskeméti Kodályemlékmű, melyet feldarab oltak és úgy értékesítettek. A millennium évében a kormány rendkívül sokat áldozott az önkormányzatokkal együtt, hogy megszülethetett soksok műalkotás, kár lenne tehát, ha ezek nem maradnának meg az utókor számára. A tolvajoknak azonban még a közlekedési táblák fém részei is kedvenc célpontjuk, elviszik a vasúti berendezés akkumulátorát is, ugyanúgy levágják az elektromos vezetékeket. Ezekkel a cselekményekkel azon kívül, hogy tetemes anyagi kárt okoznak, még az életet is veszélyeztetik. Van, ahol motorizá lva, bandában járják az üres tanyákat vasgyűjtés, fémgyűjtés címén, és természetesen elvisznek mindent: a föld végéről az öntözőcsöveket, a tanyából a mézeskannákat, teli mézzel. Ezzel a gazdáknak is tetemes kárt okoznak. Meglátásom szerint fontos lenne, h a az ilyen gyűjtők külön engedéllyel rendelkeznének, bejegyzett bt. vagy kft. folytathatná csak a valóságos fémhulladék begyűjtését. Természetesen a fenti tárgyakat így nem lenne mód hulladékként továbbértékesíteni. Közvetlenül az öntödének se lehessen iga zolások és kísérő okmányok nélkül eladni a színesfém hulladékot. Fontos lenne megvizsgálni, hogy ezt más országokban hogyan csinálják. Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, hogy a rendőrség a megfelelő intézkedéseket megteszi, de sajnos ezek az úgynevezett megél hetési bűnelkövetők még rajtuk is kifognak. Kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy tervezike a fémtolvajlás, ezen belül a színesfémtolvajlás visszaszorítására intézkedések megtételét és szigorítását. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Glattfelder Béla államtitkár úr válaszol. GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett interpellációs kérdés olyan tá rsadalmi jelenséget boncolgat, amely okkal vált ki ellenérzést, gyakran felháborodást az emberekből, hiszen a színesfémtolvajok gyakran rendkívül csekély értékű fémet tulajdonítanak el, csekély értékűt ahhoz képest, mint amekkora kárt egyébként a fém eltul ajdonításával okoznak, és gyakran az életet, az életbiztonságot is veszélyeztetik. Gondoljunk arra, amikor közlekedési táblákat lopnak el! Gondoljunk arra, amikor olyan vezetékeket lopnak el, amelyek a gyárak, üzemek működéséhez szükséges elektromos áramot biztosítják, és nemritkán - rendkívüli nagy felháborodást kiváltva - műtárgyakat, műalkotásokat is ellopnak. Az elmúlt három évben háromszor módosítottuk, háromszor szigorítottuk a vonatkozó jogszabályokat. A célunk az volt, hogy csak olyan vállalkozások foglalkozhassanak színesfémkereskedéssel, amelyek erre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek, és előzetesen nyilvántartásba lettek véve. Ha valamelyik ezek közül szabálysértést, jogsértést követ el, akkor ezek törölhetők legyenek az engedélyes kereskedők nyi lvántartásából, és tevékenységüket tovább ne folytathassák; így 1997 óta az akkor működő 900 vállalkozás száma mára 657re csökkent. Az ellenőrzéseket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az APEH, valamint a helyi jegyzők végzik. (14.40) El kell mondjam, hog y ezek a szigorítások részben eredményesnek mondhatóak, hiszen az elkövetések száma csökkent. De sajnos az a tapasztalatunk, hogy egyre gyakoribbá vált - különös tekintettel arra, hogy megfelelő bizonylatokat kell a kereskedőnek kiállítani arról, hogy kitő l vette, mit vett, mennyit vett és annak mi a származása , hogy a begyűjtők már nem közvetlenül a kereskedőknek adják el a fémet, hanem maguknak az olvasztóknak, a kemencéknek adják el. Magyarországon egyébként 53 alumíniumöntöde és 19 színesfémöntöde műk ödik legálisan, de újabban megjelentek illegális fémfeldolgozók is, tanyákon, vidéken rejtve működnek. Éppen ezért minden erőfeszítés ellenére úgy tűnik, hogy ez a jelenség továbbra is létezik, és szükséges továbbra is vizsgálnunk azt, hogy milyen más eszk özökkel lehetséges a visszaszorítás érdekében lépéseket tenni.
