Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Szabó Sándorné (MSZP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Szokott-e újságot olvasni, miniszter úr?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
2159 (Szü net: 12.05 - 13.01 Elnök: dr. Wekler Ferenc Jegyzők: dr. Juhászné Lévai Katalin és Koppánné dr. Kertész Margit) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : (A mikrofon nem működik.) Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelenlévőket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a z Országgyűlés munkáját. Folytatjuk a mai ülésnapunkat, az azonnali kérdések... (Közbeszólások: Nincsen hang! - Nem halljuk!) Kérem a gépem bekapcsolását! (Megtörténik.) Talán most már sikerül. Megismétlem: köszöntöm a jelenlévőket és mindazokat, akik figy elemmel kísérik a munkánkat. Az azonnali kérdések órája következik. Szabó Sándorné (MSZP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Szokotte újságot olvasni, miniszter úr?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Elsőként Sza bó Sándorné, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a szociális és családügyi miniszternek: "Szokotte újságot olvasni, miniszter úr?" címmel. A miniszter úr távollétében, amennyiben a képviselő asszony elfogadja, az államtitkár asszony válaszol. SZAB Ó SÁNDORNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, mert a kérdésem kifejezetten a miniszter úrhoz szól, de annyira fontos a kérdés, hogy az államtitkár asszonytól is megkérdezem, miután ő teljhatalmú megbízottja a miniszter úrnak. Kérdésem tehá t a miniszter úrhoz szól: szokott ön újságot olvasni, miniszter úr? Ha olvasna, akkor tudná azt, amit több millióan éreznek is Magyarországon: nem javult, sőt romlott a szegények helyzete, hiszen semmi sem történik, ami ezt megakadályozná. Ha olvasna, akko r tudná, hogy a nemzetközi szervezetek által támogatott kutatások sajnos feketén fehéren azt bizonyítják, hogy a szegénység újratermelődik, sőt bővítetten termelődik újjá. A független kutatási eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi kormány határozottan ellene van a szegények támogatásának. Nem vizsgálja a szegénység okait, nincs szándékában annak felszámolása. Ha olvasna, akkor tudná, hogy az az önző, kirekesztő politika, amit a kormány folytat, megosztja a társadalmat érdemesekre és érdemtelenekre. Mi m ásnak tekinthető az a családtámogatás, amely a családok 49 százalékának juttatja a kedvezmények teljes körét, 51 százaléknak nem vagy alig jut a támogatásból? Hiszen a mindenki számára elérhető családi pótlék elértéktelenedett, a gyermekvédelmi támogatás á tkeresztelt formájának összege alig emelkedett. Vagy az már érdemként tekinthető, amit a jelen lévő államtitkár asszony az egészségügyi bizottság ülésén mondott, hogy ha nem is adott többet a szegényeknek, legalább el nem vett tőlük? A miniszter úrtól kérd ezném, ha itt lenne: ön mélyen vallásos ember, összeegyeztethetőnek tartja meggyőződésével a szegények kirekesztését? Nem szomorítja el az, hogy gyermekek százezrei élnek a létminimum alatt, s esélyük sincs arra, hogy valaha is támogatni tudják a szüleiket ? És nem csökkent, hanem nőtt a számuk az eltelt három évben? Tehetnek arról a gyermekek, hogy szüleik az ország melyik régiójában, falun vagy városban élnek? Tehetnek arról a gyermekek, hogy szüleiknek vane munkalehetőségük? Tehetnek arról a gyermekeik, hogy szüleik mennyit keresnek? Miniszter úrtól kérdezném, ha itt lenne, jó lenne, ha olvasna újságot, mert akkor, mint tükörben, láthatná, hogy mi a helyzet az országban, és értékelhetné, hogy ebben mi az önök felelőssége. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)