Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARTHA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2133 alapellátás színvonala növekedéséhez szükséges befektetések mértéke nem teszi szükségessé külső befektető bevonását, könnyen hozzáférhető, kedvező kamatozású vállalkozói hitelek révén elérhető, hogy valódi orvosvállalkozások jöjjenek létre. Az alapellátás teljes magánosításának természetesen feltétele a tőkebefektetések legalább költségszintű megtérülése. Ezt a kormány azzal segíti elő, hogy az alapellátási vállalkozások számára bevezeti az eszközhasználat térítését, amennyiben saját tulajdon ú rendelőben, illetve saját eszközökkel dolgoznak. Ezt segítette elő a működtetési jog vagyoni értékű jogként való bevezetése is. (10.00) Tipikusan egzisztenciaváltozások esetén is meg kellett oldani egy közgazdasági problémát, nevezetesen meg kellett akad ályozni az egészségügyi célt szolgáló ingatlanok kivonását az egészségügyi ellátásból. Miről van szó? Arról, hogy ha az önkormányzat például a háziorvos számára azzal a céllal értékesíti az ingatlant, hogy abban területi ellátási kötelezettséggel háziorvos i rendelést tartson, akkor az ingatlan eladási árának meghatározásakor több, az ingatlan árát egyébként befolyásoló tényezőt is figyelembe vesz. Következésképpen fennáll a veszélye annak, hogy a háziorvos tevékenységének megszüntetésekor a rendelőt nem ház iorvosi rendelőnek, hanem jelentős haszonnal más célra értékesíti. Ebben az esetben az önkormányzatnak úgy kell új háziorvosi szerződésekről gondoskodnia, hogy megfelelő rendelőt már nem tud biztosítani. Azonban alapálláspontunk szerint lehetővé kell tenni azt is, hogy később ezt az orvos eladhassa. Az ilyen és hasonló, a szakellátás magánosítása esetén is elvileg lehetséges esetek elkerülése érdekében vezeti be a törvényjavaslat a célvagyon fogalmát, előírva, hogy az egészségügyi közszolgáltatás céljára me gvásárolt vagyont a vevő csak ugyanilyen célra értékesítheti, azaz megkísérli elejét venni az ingatlanspekulációnak. Néhány szót hadd szóljak egy másik elvről, a nonprofit elvről a szakellátásban. A szakellátásokra nem lehet ráhúzni az alapellátásokra kido lgozott magánosítási modellt, azaz orvosi egzisztenciaváltozások kezébe adni a szakellátási kapacitásokat is. Pontosabban a törvényelőkészítés során nagy dilemmát jelentett, hogy milyen szerkezeti felépítés szolgálja leghatékonyabban az egészségügyi ellát ást. Végül az a javaslat született, hogy a szakellátás esetében egységes szabályozást vezessünk be, amely szükségképpen lényegesen különbözik az alapellátási modelltől. A szakellátás egészét tekintve ugyanis inkább a magas eszközigény a meghatározó, és töb bnyire állandó pacientúráról sem beszélhetünk. Ugyanakkor éles piaci verseny alakulhat ki a betegek ellátásának megszerzéséért. Reális ezért a veszélye annak, hogy ha a szakellátások működtetéseiben tág teret engedünk a vállalkozásoknak, akkor azok elsősor ban nem orvosok, orvoscsoportok egzisztenciaváltozásaiként, hanem tipikusan egészségügyi befektetők nyereségorientált vállalkozásaiként jönnek majd létre, azaz az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásánál uralkodóvá válik a profit motívum. Ugyanakkor - ha kerülőutakon is - beépítettük a törvényjavaslatba azokat a jogi megoldásokat, amelyek járóbetegszakellátásban is lehetővé teszik orvosi vállalkozások meghatározó súlyúvá válását. A profitorientált egészségügyi szolgáltatás dominánssá válását az egészségü gyi kormányzat el kívánja kerülni. A magyar egészségügy számára a következő évtizedekben az egyik legnehezebb feladat lesz optimalizálni, hogy a technikailag, technológiailag lehetséges egészségügyi ellátásból mi a pénzügyileg finanszírozható egészségügyi ellátás a magyar lakosság számára. Ebben a helyzetben viszont nem tolerálható, hogy a kiválasztást az egészségpolitika helyett a nyereségorientált egészségügyi szolgáltatók végezzék el. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az alvállalkozások szerepéről sze retnék néhány szót szólni. A törvényjavaslat az alvállalkozások esetében tudatosan nem mondja ki a nonprofit elvet, azaz újabb széles kaput nyit a tőkebefektetések előtt. A törvényelőkészítők célja ugyanis az volt, hogy a
