Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2124 megkezdése. Az előterjesztést T/5047. számon, a bizottságok ajánlásait ped ig T/5047/13. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Mikola István egészségügyi miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! Hölgyeim és Uraim! Vannak, akik azt mondják, hogy az önök által most megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról korszakos jelentőségű a magyar egészségügy szá mára, mivel kijelöli az egészségügyi intézmények átalakulásának útját, megteremti az ésszerű és ellenőrzött tőkebevonás lehetőségét a magyar egészségügyben, valamint teljesíti az orvosok, fiatal orvosok régi vágyát, hogy szabadfoglalkozású orvosként dolgoz hassanak. (9.20) Felteszem a kérdést: korszakos jelentőségű a törvény? Lehet, bár semmi olyat nem ír elő, amit az egészségügyben ne lehetne jelenleg is megtenni. (Bauer Tamás: Akkor minek?) Az önkormányzatok ma is vállalkozásba adhatják kórházaikat. A törv ény elfogadását követően azonban már csak nyílt pályázati formában, az Orvosi Kamara, a betegszervezetek véleményét kikérve tehetik meg ezt, és a pályázat elbírálásánál figyelembe kell venniük a pályázó szakmai felkészültsége és ígért befektetései mellett az ellátás biztonságát, sőt még az alkalmazottak továbbfoglalkoztatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat is. Az önkormányzatok eddig is gazdasági társasággá alakíthatták kórházaikat. Most a törvényjavaslat a nonprofit elvet rögzíti, és a közhasznú társ asági formát részesíti előnyben, miközben alvállalkozások útján lehetővé teszi a tőkebevonást az egészségügybe. A törvényjavaslat az intézményi átalakulás nyilvánosságának és törvényi garanciáinak megteremtésével hadat üzen a vadprivatizációnak, sőt az egy es jól fizető kórházi részlegek ellenőrizhetetlen alvállalkozásba adásának, az úgynevezett kimazsolázásnak is azáltal, hogy az alvállalkozói szerződés megkötését a fenntartó minisztérium, önkormányzat egyetértéséhez köti, és nem engedi meg, hogy egy szakfe ladaton belül csak a jövedelmező tevékenységeket adják ki alvállalkozóknak. Sőt, a törvényjavaslat a már megkötött szerződések esetében is átlátható helyzetet kíván teremteni, amikor előírja, hogy azokat 2003. július 1jéig felül kell vizsgálni, és összhan gba kell hozni az új törvényi előírásokkal. Nem kórházi privatizációs törvényről van tehát szó, hanem egy olyan törvényjavaslatról, amely az alapvetően nonprofit elven működő egészségügy számára mutatja meg a kitörési pontokat. Korszakos jelentőségű a törv ényjavaslat? Lehet, bár az önkormányzatok jelenleg is eladhatják az egészségügyi ellátást szolgáló vagyontárgyaikat. A törvényjavaslat elfogadása után azonban már nem áll fenn az a veszély, hogy az egészségügyi közszolgáltatás céljára az egészségügyi válla lkozónak eladott ingatlant a vállalkozó más célra értékesíti, mivel a törvényjavaslat az ilyen ingatlanokat célvagyonnak minősíti, amit csak egészségügyi közszolgáltatás céljára lehet felhasználni, illetve továbbértékesíteni. Első hallá sra azt hihetnénk, hogy az egészségügyi intézmények vállalkozásba adásának és átalakulásának szigorú szakmai szabályozásával a törvényjavaslat lelassítja az egészségügyben szükséges szerkezetváltozást. Valójában azonban ennek az ellenkezője várható. Eddig is történtek ugyanis kísérletek arra, hogy kórházakat részvénytársaságként, közhasznú társaságként, külső befektetők bevonásával üzemeltessenek. Ezek a kísérletek azonban rendre megbuktak a helyi politikai ellenálláson, mivel megfelelő törvényi szabályozás híján az újat akarókat sandasággal, felelőtlenséggel lehetett vádolni. A törvényjavaslat azonban garanciákkal bástyázza körül az átalakítási folyamatot, részletesen felsorolva mindazokat a témaköröket, amelyeket ilyen esetekben a szerződésben szabályozni kell, hogy se a betegek, se a dolgozók érdekei ne sérülhessenek. A törvényi szabályokat betartó
