Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
2117 De hadd mondjam el, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy valójában nem ez az alapvető kérdés. Azt hiszem, ennél sokkal fontosabb dolgokkal kell szembenézni, mégpedig például azzal, hogy a bővülő Európa képes lesze mint civilizáció átfogó értelemben szembenézni azokkal az óriási méretű, ha úgy tetszik, tektonik ai jellegű kihívásokkal, amelyek közé tartozik például az ön által említett demográfiai probléma is, hiszen valóban úgy van: beteg és hanyatló az a civilizáció, amely hosszú távon és tartósan nem képes azokról az utódgenerációkról gondoskodni - mert magátó l nem fog létrejönni az az anyagi gazdagság , amelyek aztán majd képesek lesznek ennek az anyagi gazdagságtömegnek a létrehozására. Azt gondolom, ezekre a kihívásokra és ezekre az ellentmondásokra egyelőre magában az Európai Unióban sincs megnyugtató és k ielégítő stratégiai válasz. Azt gondolom, nekünk mint leendő tagoknak együttesen az Unió jelenlegi tagjaival kell majd megtalálnunk a választ ezekre az alapvető kérdésekre. Ebből a szempontból egyébként ilyen kategóriák, mint a versenyképesség, a piaci hat ékonyság, a fizetési mérleg és, horribile dictu, akár maga a GDP is nem egyéb, mint eszköz. (8.50) Igen fontos, de eszköz; eszköz a fő cél elérésében, és ez a fő cél, lássuk be, nem lehet más, mint az adott nemzeti társadalom, jelen esetben Magyarország, h osszú távú komplex egészségének és jólétének emelése. Ehhez az alapvető célhoz képest minden, a legfontosabb, előbb említett dolog is, maga a GDP növekedése is eszköz csupán, és csak abban az értelemben minősül értékes eszköznek, hogy milyen mértékben képe s hozzájárulni ehhez az alapvető célhoz. A neoliberális doktrína liberalizációprivatizációdereguláció alapú szentháromságát egyébként én magam is idéztem, az idézet szerzője ugyanis nem más, mint Joseph Stiglitz, Nobeldíjas amerikai közgazdász, aki ezt még mint Világbankalelnök és vezető közgazdász fogalmazta meg. Neki egyébként éppen azért kellett távoznia annak idején erről a posztjáról, igaz, a globális kétfrontos harc jegyében Camdessus IMFvezérigazgatóval együtt kellett távoznia, mert túlságosan i s nyíltan beszélt pontosan arról, amit ön is most itt előhozott, például arról, hogy az elmúlt évtized során elkezdődött néhány középeurópai ország, köztük Magyarország gazdaságának sikeres globalomodernizációja, ahogy ő fogalmaz, de ez egyrészt csak súly os szociokulturális feszültség árán mehetett végbe, és csupán a térség országainak kisebbik részét jellemzi még ma is. Sőt, egyébként maga Wolfensohn Világbankelnök és Soros György is súlyos kritikákkal illette és illeti folyamatosan a kizárólagos piaci v ersenyképességre koncentráló és az átalakulás komplex szociokulturális kihívásait szinte teljesen figyelmen kívül hagyó stratégiákat. Én azt hiszem, a magyar politikai erők közös felelőssége, hogy hosszú távú jövőnket, és benne az uniós csatlakozást is, ne elvont doktrínákra, hanem a magyar társadalom egésze számára anyagi, szociális, kulturális és morális felemelkedést hozó stratégiákra építsük, és azt hiszem, a politikai diskurzus is egyre inkább ennek a célnak kellene hogy alárendelődjön. Köszönöm. (Taps a Fidesz, az MDF és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schvarcz Tibor frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselője: "Az egészségügy helyzete" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. SCHVA RCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ma lázadásközeli helyzet van az egészségügyben. A kétségbeesett egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak, akik a betegellátás színvonalát féltik, nem maradt más esél yük, mint a nyilvánossághoz fordulni. A jelenlegi egészségügyi miniszter lezárt, elfogadott kétéves költségvetéssel vette át a tárcát, remény sem volt arra, hogy több pénz kerül a rendszerbe. Ebből csak ígéretre, optimista hangú retorikára, píárra futotta, de ezzel nem lehet betegeket gyógyítani, bért fizetni. Erre hamar rájöttek a Baleseti Intézet orvosai, majd a többi kórházban is hasonló felismerésre jutottak. Ezt a miniszter
