Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
2115 Az evangélikus egyház vezetése mégis úgy dönt, hogy megkapva ugyan még Pálóczy György XV. századbeli imádságoskönyvét is, nem adhatja ki ezt a végrendeletet, és a végrendelet mind a mai napig abban a formájában, ahogy Luther Márton megírta, a Deák téri evangélikus templom mellett lévő Evangélikus Múzeumban megtalálható. Ezzel az életszerű történettel szerettem volna egyben azt is bemutatni, hogy hogyan viselkedtek a magyarok és viselkedn ek mindig is keresztényként abban a kétezer éves egyházban, amelyben ezer évet becsülettel eltöltött a magyarság, és ha ilyen történelmi helyzet adódik, akkor bármilyen nyomás és pénzígéret hangzik el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ellenáll annak. Javaslom és kérem önöket, hogy ha tehetik, tekintsék meg ezt az eredeti kéziratot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Jele ntkezőt nem látok. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a MIÉP képviselője, "Gazdasági növekedés és nemzetstratégia" címmel. Képviselő urat illeti a szó. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök úr, köszönöm a s zót. Tisztelt Országgyűlés! Két napilapunk hasábjain az elmúlt héten vita bontakozott ki Orbán Viktor miniszterelnök egy kijelentése kapcsán, mely szerint Magyarország 15 év alatt felzárkózhat az Európai Unióhoz, ha gazdasági növekedésünk továbbra is az EUországok átlagának kétszerese lesz. A fejtegetés azonnal kiváltotta a Népszabadság vezércikkírójának leleplező indulatát, aki visszautasította, hogy a hallgatóságot iskolázatlan, számolni nem tudó nyájnak tekintsék, ha mi csak kétszer gyorsabban fejlődünk , mint az Unió, még jobban lemaradunk. Tessék elővenni papírt és ceruzát, és számolni! - szólt az acél szilárdságú tétel. A Magyar Nemzet válaszadója megfogadta a tanácsot, és az általános iskolai számtant alkalmazva cáfolta a tételt. A számítás szerint a nyilvánvalóan extrém adatként felkínált 20 és 10 százalékos éves növekedési ütemet véve alapul 13 év alatt utolérjük az EUt. (Keller László: És hol van az a 20 vagy 10 százalékos növekedés?!) Annak érdekében azonban, hogy e steril számtani példa helyett a valósághoz valamennyire is közelítő eredményt kapjunk, a következő kérdést tegyük fel: ha a hazai gazdaság évente 5 százalékkal növekedne, miközben az EUs átlag 2,5 százalék, és az egy főre jutó GDP kiinduló adatai 7 ezer, illetve 20 ezer dollár, akkor h ány év alatt érjük utol az EUt? Ehhez némi középiskolai matematika kell, de nem boszorkányság kiszámítani: 43,5 év. Mit tegyünk ennek ismeretében? Essünk kétségbe? Adjuk fel a jobb élet reményét? Szó sincs róla! Értékeljük helyén a gazdaság misztifikált m utatóját, a GDPt, fogalmazzuk meg nemzetstratégiai céljainkat, és ennek eléréséhez a saját utunkat jelöljük ki! Természetesen gazdasági növekedésre is szükség van ahhoz, hogy a társadalom egésze számára biztosítani lehessen a méltó emberi élet körülményei t, félrevezető azonban csak a GDPt használni, amelyben alapvető szerepet játszanak a közterheket nem viselő, a profitot egyre nagyobb mértékben az országból kivonó multinacionális vállalatok. Elemi érdekünk a magyar tulajdonú vállalkozások működési, fejle sztési feltételeinek javítása, versenyhelyzetbe hozása, a gazdasági növekedés általuk való biztosítása, különösen most, amikor a nemzetközi helyzet is fokozódik. Másrészt a magyarság jövője szempontjából nem csupán a gazdaság a meghatározó, az első dleges a nemzetfogyás megállítása. Ez a hosszú ideje romboló baj pusztán gazdasági eszközökkel nem orvosolható. Igaza van a miniszterelnöknek, amikor hanyatlónak nevezi azt a nyugati civilizációt is, amely nem képes saját népességének fenntartására. Ezen a kijelentésen legfeljebb azok rökönyödnek meg, akik az elmúlt évtizedben úgy szocializálódtak vagy - fogalmazzunk világosan! - úgy tudták megteremteni hatalmukat és ezzel kiváltságaikat, hogy a nagy
