Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A nemzetőrség létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2088 folyamatos cikizése. Úgyhogy erre nem is kívánok reagálni, nem érzem tisztemnek, hogy ezzel foglalkozzam. Csupán mivel a Szocialista Párt rossz hivatkozásként és helytelen alapokra hivatkozásként elhangzott Kapronczi úr mondataiban, erre szeretnék reagálni. Nem tudom, honnan veszi, hogy mi nem tartjuk szükségesnek adott esetben a tartalékosok képzését és behívását. Szeretném leszögezni, hogy erről szó sincs a mi elképzeléseink között. Viszont amivel befejezte a mondatait, abból világosan kiderül, hogy koncepcionális eltérés van közöttünk, h iszen mi az általános sorkatonai szolgálat megszüntetése mellett vagyunk, a hivatásos hadsereg belátható időn belül, a következő ciklus végére történő bevezetéséért kívánunk dolgozni. Így igazából nem értem, honnan veszi, hogy a tartalékosok képzését és be hívását nem tartjuk szükségesnek, hiszen éppen egy olyan bázisnak tekintjük a majdan létrejövő nemzetőrséget, amely alkalmas lehet arra, hogy szabályozott, konszenzussal kialakított feltételek között, önkéntes alapon az egyik lehetséges bázisa legyen a had sereg utánpótlásának és a tartalékos továbbképzésnek is. De azért nem érdemes részletekbe bocsátkozni ez ügyben, hiszen nincs előttünk konkrét törvényjavaslat, arról van szó, hogy egy általános megrendelést kívánunk adni, és a részletekre majd akkor vissza térni, amikor ezek idekerülnek. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Vezérkari Főnök Úr! Tisztelt Képvi selőtársaim! Azt gondolom, hogy ez az előterjesztés egyfelől egy svindli, másfelől egy leleplezés, egy önleleplezés. Szeretném ezt a két kifejezést elmagyarázni. Svindlinek azért tartom ezt az előterjesztést, mert a "nemzetőrség" szóval él vissza. A "nemze tőrség" kifejezés egy történelmi kifejezés a magyar nyelvben. Két alkalommal került elő a magyar történelemben, ha úgy tetszik, a magyar hadtörténetben, két nagy forradalom idején, 1848ban és 1956ban. Mindkét esetben úgy került elő, hogy a reguláris hads ereg mellett a magyar társadalom fegyverfogható tagjai a haza védelmére vállalkoztak, mégpedig egy olyan helyzetben mindkét esetben, amikor az egyedül álló Magyarországot nála nagyobb külföldi támadás fenyegette, sőt nemcsak fenyegette, hanem érte. Ilyen h elyzetben volt szükség arra, hogy a reguláris hadsereg mellett, mondhatni, népfelkelőként mozgósítsák mindazokat, akik erre készek voltak. Ilyen helyzetben volt szükség Magyarországon nemzetőrségre. Ma Magyarországon ilyen helyzet nincs, és reálisan ilyen helyzettől nem is kell tartani. Magyarország nincs egyedül, és Magyarországot nem fenyegeti olyan támadás, amelynek kivédésére mozgósítani kellene a reguláris haderőn kívül a fegyverfogható lakosságot. Ezért a párhuzam, amit a szóhasználat kifejezésre jutt at, teljesen hamis. Magyarországnak jelenleg egy olyan honvédelmi és biztonságpolitikai koncepciója van, amelynek az a kiindulópontja, hogy ilyen feladat a magyar fegyveres erők előtt reálisan, várhatóan az elkövetkező években, évtizedekben nem áll. Magyar ország része egy szövetségi rendszernek, a világ legerősebb szövetségi rendszerének, és Magyarországot baráti országok veszik körül. Az a koncepció, amelyet az Országgyűlés elfogadott, abból indul ki, hogy a magyar fegyveres erő feladata nemzetközi kötelez ettségek teljesítése, békefenntartás, terrorizmus elleni fellépés, esetleg a szomszéd országokat érintő etnikai vagy hasonló konfliktusok átcsapásának az elhárítása. Ilyen feladatokra más természetű fegyveres erőre van szükség, mint amilyenben az előterjes ztő gondolkodik. Azt gondolom tehát, hogy felesleges és indokolatlan, a magyar gazdaságot feleslegesen terhelő pénzkidobás lenne az, amiről az indoklásban az előterjesztő világosan beszél, hiszen azt mondja, hogy ennek az intézménynek a célja minden fiatal férfi katonai kiképzése.