Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2052 egészen mást kívánnak, egészen másról van szó b enne, mint amit ennek ürügyén a kormányzat oly gyakran szeretne elfogadtatni. Nem arról van szó - és ezt ma szerintem talán egyetlenegy képviselő kivételével senki nem vonta kétségbe , hogy ennek a törvényjavaslatnak ne volnának meg az indokai. Természete sen ez így van. De annak semmiképpen nem lehet indoka, hogy elkapkodva, végiggondolatlanul, nemzetközi kötelezettségekre hivatkozással olyan normákat alkossunk, amelyek nem feltétlenül indokoltak. Nem is ismerjük egészen pontosan mi, országgyűlési képvisel ők, akiknek meg kell majd hozni a határozatot ebben az ügyben, szavaznunk kell a törvényjavaslatról, hogy melyek ezek a pontos nemzetközi normaszövegek. Azért nem ismerjük, mert egyébként ilyenek jelenleg részben nincsenek is hatályban. Folyik egy vita, és ennek a vitának van egy állomása, amely már egy viszonylag előrehaladott állapotot mutat. Ez kétségtelen tény. Közben, amíg a ma esti vita folyt, valakitől megkaptuk az Európai Unió erre vonatkozó jogszabálytervezetét, irányelvtervezeté t, amely nincs még hatályban, nem hirdették még ki; legalábbis nekünk az a tudomásunk, hogy ez az elmúlt hét végéig nem történt meg. Kétségtelen tény, hogy ad egy irányt arra vonatkozóan, hogy mi várható, ami elfogadásra kerül, de kihirdetett norma ebben a tekintetben nincs. A kivételes eljárás teljességgel indokolhatatlan, mert ez fölborítaná azt a korábbi - egyébként régebben működő, ma már természetesen nem működő - íratlan szabályt, hogy kivételes eljárást kizárólag abban az esetben szokott kérni a korm ányzat, ha alapvetően egy szabályozási területről van szó, egy bizottság kompetenciájába tartozó ügyről, és olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat kapcsán, ahol nincs politikai vita. Itt egyikről sem mondható ez el. Ha önök végiggondolták volna, ho gy ennek, egy ilyen kérésnek milyen következményei lehetnek a parlament felé, akkor tudniuk kellett volna, hogy ha önök semmilyen módon nem törekszenek politikai konszenzusra, akkor nyilvánvalóan az ellenzék együttműködése sem várható el olyan módon, ahogy azt önök itt hangoztatni szeretnék. Ezek a formai problémák, nézzünk néhány tartalmi kérdést! Miután én az alkotmányügyi bizottság tagja vagyok, és az alkotmányügyi bizottságban is elég gyakran szóba került ez, talán azzal a kéthárom jogszabállyal foglal koznék leginkább, amely alapvetően ennek a bizottságnak a tevékenységét, így az én munkámat is érinti; hiszen itt a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv módosításáról is szó van. Megint csak az előkészítetlenségre tökéletes példa az, ahogyan a bü ntető törvénykönyvhöz beterjesztett két módosító szakasz megfogalmazásra került. Amikor ezt a törvényjavaslatot megkaptuk, akkor csak alig két héttel korábban került a kezünkbe a büntető törvénykönyv módosítása, amely módosítás tartalmazza a terrorcselekmé nyre vonatkozó, a kormány által elfogadtatni kívánt új normaszövegtervezetet. (18.10) Két héttel később, amikor megkaptuk a most előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor abban is találtunk egy, a terrorcselekményre vonatkozó, új megfogalmazást. Egy kormány , ha komolyan veszi a munkáját, akkor általában azért nyújt be egy törvényjavaslatot, hogy az - lehetőség szerint változtatás nélkül - a parlament által elfogadásra, majd kihirdetésre kerüljön. Ha ezt mi megtettük volna, vagy megtennénk, azaz módosítás nél kül fogadnánk el e két törvényhelyre vonatkozó rendelkezéseket, akkor az a gyönyörű helyzet állna elő, hogy a büntető törvénykönyvre vonatkozóan lenne két, nagyon hasonló időpontban hatályba lépő, de megfogalmazását tekintve eltérő tartalmú megfogalmazás a terrorcselekmény fogalmára. Ez egyszerűen nonszensz, ez kínos, hogy így mondjam. Én úgy gondolom, hogy legalább a két tárca közötti minimális egyeztetésnek ebben a tekintetben működni kellett volna. Ha igen, és itt esetleg egy újabb kormányzati szándék me gnyilvánulásáról lenne szó, akkor ez megint csak arra bizonyíték,
