Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2037 viszont a magyar parlamentnek, hogy önállóan, saját elhatározásából hozzon meg törvényeket, nem lehet elvitatni. Ez egy generális jogelv a mi értelmezésünkben. A törvényjavas lat a pénzmosási törvény hatályát kiterjeszti az ingatlanközvetítői, a nemesfémékszer, a nemesfémdíszműáruforgalmazó tevékenységet folytatókra is, a kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre is , továbbá az ügyvédi letéteket kezelő ügyvédekre, a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és a könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjára és segítő tagjaira is. (17.00) Ha azt vesszük, hogy ez a tö rvényjavaslat önmagában a magyar kormány önálló kútfejéből pattant volna ki, ha ezt a magyar kormány mindenféle nemzetközi nyomástól függetlenül terjesztette volna elő, akkor azt mondjuk, hogy rendben van. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, ennek a kormán ynak a működéséből eltelt három és fél év. Az előző kormány, az MSZPkormány négyéves működése alatt ez a törvényjavaslat, ezek a szankcionáló intézkedések ilyen formában, amelyek a pénz- és tőkepiac tisztaságát, átláthatóságát szolgálnák, nem kerültek elő térbe. A Magyar Demokrata Fórum részéről 199094 között ez a törvény, ilyen formában, ugyancsak nem fogalmazódott meg. Egy külső indok kellett ahhoz, hogy a független Magyar Köztársaság függetlennek mondott parlamentje ilyen törvénykezésre szánja el magát. A következő tartalmi aggályunk a megfogalmazott törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy a törvénytervezet indoklása úgy fogalmaz, hogy külön határozatok - nevesíti ezeket - szóltak az Afganisztán által támogatott terrorista csoportok által elkövetett akc iók miatti intézkedésekről. A Biztonsági Tanács ezekben felhívta a tagállamokat, hogy Oszama bin Laden és a környezetéhez tartozó személyek, illetve terrorista csoportok ellen hozzanak olyan gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket, amelyek hozzájáru lhatnak a terrorizmus visszaszorításához. Tisztelt Képviselőtársaim! Globális terrorizmus, globális terrorizmus elleni harc - hol van ez? Véleményünk szerint mindez nem kézzelfogható, mint ahogy az sem célravezető megoldás, hogy a háborús csapá sok fokozásával próbálják meg a válságot rendezni. Az Oszama bin Laden és a környezetéhez tartozó személyek elleni fellépések. Tisztelt Parlament! Ezelőtt három héttel a napirend előtti felszólalásomban utaltam arra, hogy a világ legnagyobb telekommunikáci ós cégében, a Motorolában a szaúdi Oszama bin Laden business group gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik. Tehát ha harcot kíván a kormány vagy a Biztonsági Tanács folytatni az Oszama bin Laden környezetéhez tartozó személyek ellen is, akkor kérdezem, a cs aládtagok, a népes szaúdi bin Laden család nem tartozike e személyek körébe. Ám ellentmondás, hogy a világ legnagyobb kommunikációs cégében ez a család gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik, mint ahogy a Norstar, a Meridian, a Nortel, az Optel, a SCADA, a Banyam és a 3Com telekommunikációs cégekben is. Igen, ennek utána lehet keresni, ez leellenőrizhető, mindössze a saudibinladengroup.com internetes címre kell kattintani a számítógépen, és akkor ezek a gazdasági összefüggések, gazdasági kapcsolatok kiderü lhetnek. Az is kiderülhet természetesen, hogy a Motorola világcég, amelyben gazdasági érdekeltsége van a szaúdi bin Laden családnak, esélyes arra, hogy a kormányzati informatikai rendszert Magyarországon kiépítse, Magyarországon telepítse. Ha háborút, harc ot folytatunk, akkor tisztázzuk, hogy ki az ellenség, ki minősül ellenségnek. A harmadik tartalmi észrevétel: a pénzmosás kérdése. A Magyar Igazság és Élet Pártja a megalakulásától kezdve, tehát 1993 óta, Csurka Istvánnal az élén folyamatosan hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen vagyongyarapodásokat, a rablóprivatizációt, a csalárd bankkonszolidációs ügyeket le kell leplezni, vissza kell szorítani, a dolgokat megfelelő helyükre kell tenni. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, 1993 óta ez nem így történik. So rban, folyamatosan vannak bankkonszolidációk, és meg kell mondjam, hogy az 1988, a gazdasági rendszerváltozás kezdete, és 1997 közötti időintervallumban a magyar nemzeti vagyon 90 százaléka privatizálásra, eladásra került, és talán nincs is olyan frakciója jelenleg a magyar parlamentnek, amely ezt a privatizációt akár a
