Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
2035 Ugyanakkor a bankkártyával szinte a világ bármely pontján a készpénz lehívása megoldható, még akkor i s, ha utóbb a műveletet lebonyolító személy azonosítható, kivéve, ha az elkövető más személy által átengedett kártyával dolgozik. Csakhogy a hatósági ellenőrzés köréből kikerült, külföldön bankkártyát felhasználó arra fordítja a lehívott összeget, amire cs ak akarja. A lehetséges kontroll csupán a már megtörtént pénzmozgást regisztrálja, de a magyar államhatárt elhagyó pénzfelhasználó tevékenységi körét csak korlátozottan vagy még úgy sem tudja követni. És mindeközben a javaslatban jelzett értékhatár megálla pítása jelentős adminisztrációs terhet ró a tisztességes utazni vágyókra, de ugyanígy az utasokat ellenőrző vámhatóságra is. A nemzetközi gyakorlat ismeretében aligha vitatható az a javaslat, amely szerint takarékbetétszerződést kötni és takarékbetétkönyv et nyitni csak névreszólóan lehet. A hitelintézet az elhelyezőt és hozzá hasonlóan a kedvezményezettet azonosítani köteles, s az azonosítás adatait a szerződés megszűnését követő legalább tíz évig ugyancsak köteles megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelin tézet a betétet nem fogadhatja el. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében működtetett adatnyilvántartás az ORFKhoz kapcsolódó kontrollal egészül ki. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet jövő év júliusától köteles a kétmillió forintot elérő vag y meghaladó összegű takarékbetétek névre szólóvá történő átalakításával egyidejűleg az ügyfél adatait az ORFK tudomására hozni. A gond mindössze annyi, hogy a takarékbetétek névre szóló átalakításának több mint féléves türelmi ideje alatt akár több száz mi llió forintot is el lehet bújtatni a kétmillió forintos értékhatárt éppen el nem érő összegű betétek nyitásával úgy, hogy arról nem értesül az ORFK. Akkor, amikor a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályozás szigorításáról tárgyalunk, talán nem szerencsés a lehetséges kiskapukat felemlegetni. Nem szerencsés azért sem, mert szándékunk ellenére is ötletet adhatunk egyes, nem jóhiszemű betéttulajdonosoknak. Éppen ezért a törvényjavaslat kínálta további visszaélési lehetőségek exponálása né lkül mindössze annyit ajánljunk az előterjesztőnek, hogy gondolja végig, lehetségese olyan megoldást találni, ami a gazdasági élet további jelentős korlátozása nélkül szűkíti az esetleges visszaélés lehetőségét, azaz, amennyire csak lehetséges, zárjuk be a kiskapukat. Ugyancsak gondolatébresztő, hogy az előterjesztő javaslatával, a pénzmosás elleni hatékony és szigorú fellépés, azzal együtt a nemzetközi szinten történő megfelelés érdekében olyan keretszabályozásokat is előterjesztett, amelyek további kibon tása végrehajtási rendeletben történik. Nem azt tesszük szóvá, hogy az e területen gyorsuló és nehezen prognosztizálható események jobb követhetősége érdekében számos rendelkezés a törvénynél mobilabb végrehajtási rendeletbe kerül. A gond az, hogy lényegi kérdések úgy kerülnek a pénzmosási törvény vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény végrehajtási rendeletébe, hogy azok nincsenek az előterjesztéshez csatolva legalább rendelettervezet formájában. Ez nehezíti a szabályozási kör átláthatóságát, azzal együtt a megalapozott döntéshozatalt. Így például a pénzváltási tevékenységben lényeges fordulatot jelent az, hogy arra január 1jétől csak hitelintézet, illetőleg a hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt. Az azonban csak a ma még ism eretlen végrehajtási rendeletből fog kiderülni, hogy a pénzváltási tevékenységnek milyen személyi és tárgyi feltételei lesznek, az mennyiben biztosítja az ügynökök szerepvállalását és anyagi érdekeltségét. És persze így az sem tudható, hogy az új rendszer keretén belül a pénzváltás mennyivel kerül majd többe az ügyfélnek, a költségnövekedés pedig milyen hatással lesz a pénzváltási tevékenység egy részének a nem kívánt feketegazdaságba taszítására. Végezetül: az a körülmény, hogy a törvény - néhány kivételtő l eltekintve - a kihirdetése napján lép hatályba, már most rendkívül feszített felkészülést igényel és tételez fel mind a végrehajtásban érintett gazdálkodó szerveztek, mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az MNB, az ORFK vagy a büntető törvényk önyv módosulása folytán a bíróságok számára. Ugyanakkor ott, ahol a törvényjavaslat jövő év közepéig hagy türelmi időt a jelenleg pénzváltási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező vállalkozások számára, az átmenetet a vállalkozás kifuttatása szem pontjából
