Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Mikor nyújtja be a kormány a 2002. évi költségvetést?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
204 ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Arra a kérdésre, hogy mikor nyújtja be a kormány a 2002. évi költségvetést, t ényszerűen a következőt tudom válaszolni. A 20012002. évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány 2000. szeptember 15én az Országgyűlésnek benyújtotta. Az Országgyűlés azt 2000. december 19én elfogadta, és 2000. december 21én kihirdetésre került. (Ke ller László: Csak ma már nem igaz.) Ami pedig az ön kérdését illeti, ön ebben a költségvetési vitában személyesen is - emlékszem rá - részt vett, többször felszólalt, kifejtette véleményét, sőt a zárószavazáson is részt vett, tehát emlékeznie kell. Úgy gon dolom, hogy a kérdését nem az emlékezetkihagyása indukálja, hanem valami egészen más. (16.00) Mielőtt bárki az államháztartási bevételek, valamint a kiadások első nyolchavi alakulásáról elmarasztaló véleményt alkotna a költségvetés tervezésének megalapozot tságát illetően, szerintem célszerű áttekinteni a bevételre és kiadásra ható tényezőket. Az államháztartás bevételeinél a januáraugusztusi pénzügyi és gazdasági folyamatok alapján becsülve év végéig több mint 240 milliárd forint többlet keletkezik. Ebből 170 milliárd forint a központi költségvetés és 71 milliárd forint a társadalombiztosítási alap alrendszereiből képződött. A bevételnövekedés elsősorban a tényleges évközi gazdasági folyamatok által indukált, valamint a tervezést megalapozó makrogazdasági p álya közötti eltérésből adódik. A zárszámadásban az érintett 2001. évi előirányzatok változtatásának célja a parlament által meghozott évközbeni döntések, valamint a jogszabályokban rögzített, költségvetést érintő vonatkozások érvényre juttatása. Az év fol yamán felmerülő többletfeladatok ellátását célzó kiadások tekintetében az Országgyűlés hozza meg a végső döntést. E célok megvalósításának forrását az ország gazdaságának kedvező fejlődése teremtette meg. Bizton mondhatom, hogy a többletbevételek felhaszná lása az ország lakosságának életkörülményeit javítja. Én ebből három tényezőt emelek ki: a köztisztviselői életpálya megteremtésének költségei, a nyugdíjak 3,5 százalékos emelése, illetve a gyógyszer- és az egészségügyi ellátás előirányzatainak emelése. Ez ek a többletbevételeknek több mint kétharmadát teszik ki, és több millió magyar ember életét fogják javítani. Ami pedig a törvénymódosítást illeti, természetes dolog, hogy 1990 óta nem első eset, hogy különféle okokból az eredeti költségvetés módosításra s zorul. Azonban a tekintetben mindenképpen az elmúlt évek változást hoztak, hogy a kedvező folyamatok indukálják például a 2001. évi költségvetés előirányzatainak a módosítását. Hangsúlyozom azonban, hogy itt a bevételi és a kiadási előirányzatok egyforma ö sszegű megemeléséről van szó, és a hiány összege ebben a tekintetben nem változik. Végezetül engedje meg, képviselő úr, hogy emlékeztessem még egy tényezőre - 1998 áprilisában történt. Azt, amit a kérdésében említett alkotmányossági és törvényességi szempo ntból, én is abból a szempontból jelzem, illetve mondom el. Ígérhetem, hogy a polgári kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály a választás előtt három héttel nem fog olyan kötelezettséget vállalni magára, mint amit vállalt Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1 998 áprilisában, akkor, amikor a parlament már nem ülésezett. Tette ezt 160 milliárd forint összegben, és mindazért, hogy az országot félrevezesse, illetve koalíciós pártérdekeket ezzel a döntéssel, ezzel a szerződéssel kiszolgáljon. (Közbeszólások a kormá nypárti padsorokból: Így van! Így igaz! - Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Amikor az alkotmányosságról és a törvénytelenségről beszél a képviselő úr, akkor itt kereskedjen
