Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigosításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
2029 Az 1994. évi I. törvény az Európai Megállapodás kihirdetéséről külön cikkben foglalkozik a pénz tisztára mosásával, együttműködési kötelezettséget ír elő az Unió és Magyarország között, és olyan szabályok bevezetését írja elő , amelyeket a közösség vagy más nemzetközi fórumok elfogadtak. Ennek megfelelően módosulna a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény. A javaslat kiterjeszti az eredeti, jelenleg hatályos törvény hatályát az ingatlanközvetítőkre, a nemes fémékszerforgalmazókra, kulturális javak árverési vagy bizományosi értékesítésére, az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre, a közjegyzőkre, a könyvvizsgálókra, az egyéni vállalkozás alkalmazottaira és a segítő családtagokra. Tudomásunk van róla, hogy az Euró pai Unióban is vita alakult ki arról, hogy a bejelentési kötelezettség kiterjedjene az ügyvédekre. Az ügyvédek bejelentési kötelezettsége tulajdonképpen szerepel a hatályos Btk. pénzmosásról szóló 303. §ában, de az ügyvédi titoktartásra hivatkozva kibújh attak ezen kötelezettség alól. Az ügyvédek álláspontom szerint akkor tudnak eleget tenni titoktartási kötelezettségüknek, ha már előre tájékoztatják ügyfelüket, hogy amennyiben megbízásuk pénzmosásra irányul, az ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége van. A most bevezetésre kerülő szabályozás, amely kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget az ügyvédekre és a közjegyzőkre, már az Európai Unió 11 tagországában él, és a most készülő közösségi jogszabály is ezt tartalmazza. Fontos új szabálynak érezzük, hogy a javaslat előírja a megbízott részére, hogy írásbeli nyilatkozatban nevezze meg a tényleges tulajdonost. Hasonlóan bejelentési kötelezettség terheli a Magyar Köztársaság területére lépő személyt, amennyiben birtokában 1 millió forint értéket elérő vagy meg haladó összegű valuta van. A pénzváltási műveletek bejelentésköteles értékhatárát pedig a korábbi 2 millió forintról 300 ezer forintra módosítanánk. A javaslat módosítaná a takarékbetétekről szóló 1989. évi törvényerejű rendeletet is. A névtelen betétek ny itásának lehetősége az, amelyet az OECD mellett működő munkacsoport a pénzmosás szempontjából a legaggályosabbnak tart. Bizonyára képviselőtársaim is emlékeznek arra, hogy a névtelen vagy anonim betétek, valamint a jeligés betétek nyitásának lehetőségét a jövő év januárjától beszüntettük volna. Most a javaslat elfogadása esetén erre már a törvény kihirdetésével egyidejűleg kerülne sor. Banki szakemberek szinte biztosak abban, hogy a bemutatóra szóló, anonim takarékbetétet nem használják pénzmosá sra. Az ilyen, nem névre szóló betétállomány - az Országos Betétbiztosítási Alap adatai szerint - a 2000. év végén körülbelül 320 milliárd forint volt, amely az összes megtakarítás 34 százalékának felel meg. Egyébként a pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezet sem állítja, hogy ezeket a betéteket pénzmosásra használnák, csupán a pénzmosás lehetőségére hívják fel a figyelmet. A meglévő, bemutatóra szóló vagy fenntartásos betétkönyveket a hitelintézetek kötelesek az okirat bemutatásakor a betétes, illetv e a kedvezményezett azonosítása mellett névre szólóvá alakítani. A javaslat szerint 2005. január 1jétől az addig alvó betétkönyvek bemutatása esetén a hitelintézet a takarékbetétet haladéktalanul továbbítja az ORFKnak, és az ilyen takarékbetét névre szól ó átalakítására csak az ORFK jóváhagyásával kerülhet sor. A takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet módosításával egyidejűleg módosításra kerül a polgári törvénykönyv megfelelő része, valamint a 2000. évi CXXIV. törvény azon rendelkezése is, amely az a nonim takarékbetétek fokozatos megszűnését biztosította volna névre szóló átalakítás nélkül. Tisztelt Képviselőtársaim! Szakértők szerint az anonim betétek megszüntetése esetén a pénzmosók leginkább a bemutatóra szóló értékpapírokba fektetnék a pénzüket, e zért szükséges az értékpapírtörvény módosítása. Ezután sorozatban csak névre szóló értékpapírokat lehet kibocsátani. Ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapírkibocsátásokra, amelyeknek nyilvános a jánlattételtervezetét már benyújtották a
