Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
1999 DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták legú jabb csodafegyvere mozgalmat indítani az Isten nélküli esküért, és ennek keretében az MSZP a köztisztviselői eskü gyakorlati alkalmazásában előforduló visszásságok miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. (Bauer Tamás: Igen, mert van egy Alkotmányunk!) Az MSZP kifogása az "Isten engem úgy segéljen!" mondat, mivel ez esetenként az írásos eskü szövegében is szerepel, és az aláírt dokumentumot csatolják a köztisztviselő személyi anyagához. Vastagh Pál elmondta, ebből következtetni lehet arra, hogy az aláíró hívő v agy nem hívő ember. Donáth László, aki egyébként evangélikus lelkész, e gondolatsort tovább folytatta: az "Isten engem úgy segéljen!" mondat beemelése az eskü szövegébe esküvel való átvilágításnak minősül. A képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy a közt isztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt ebben az évben módosítottuk, és 2001. július 1jétől az eskütevő meggyőződése szerint választhat a tekintetben, hogy az esküszöveg elmondását követően tartalmazzae az okmány az "Isten engem úgy segé ljen!" kitételt vagy sem. Az alkotmányunk 60. §a szerint minden egyes ember számára garantálja a gondolat, a lelkiismeret, a vallás szabadságát, ezen belül a vallás és bármely más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását és kinyilvánítását, de a ki nyilvánítás mellőzését is. Az volna tehát alkotmányellenes, ha az állampolgárok akár vallási, akár jogi, akár hivatali meggyőződésük vagy csupán a tradíció erejébe és tiszteletének fontosságába vetett hitük ellenére nem választhatnák az ünnepélyes esküszöv eg évezredes formuláját. Helyesen hivatkozott válaszlevelében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, idézem: "Mivel mindenféle meggyőződés az ember legbensőbb lényegéhez, a szubjektumához tartozik, az ő akarata nélkül kívülállók számára hozzáférhetet len és megismerhetetlen, ezáltal az "Isten engem úgy segéljen!" szövegrész választása, akár szóban, akár írásban történő kinyilvánítás esetén senki sem tudhatja, hogy az eskütevő miféle meggyőződését tükrözi." Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy péld ául a népszámlálási törvényben lehetőséget biztosítottunk az állampolgárok számára, hogy nyilatkozhassanak abban a kérdésben, melyik etnikumhoz tartoznak, illetve milyen vallásúak. Nyilvánvaló, hogy a szocialisták álláspontjának elfogadása esetén a fentebb hivatkozott törvényben megfogalmazott jogelv is sérülne. Az eskü mint tradicionális társadalmi intézmény egész évezredes történelmünkben megtalálható, gondoljunk csak az uralkodói, miniszteri, bírói, ügyvédi, katonai esküre. Ezt a hagyományt a múltat végk épp eltörölni akaró kommunista társadalmi rendszer törte meg azzal, amikor - idézem - a "klerikálisreakciós" esküszövegek tilosak voltak, és az esküt helyettesítő ünnepélyes fogadalom a pártra, a népre, az eszmére hivatkozással széles körben kötelező volt . A posztkommunista utódpártban bizonyára az elmúlt évtizedek megszokott, rossz beidegződései törtek fel, amikor úgy tekintenek ma is az "Isten engem úgy segéljen!" kitételre, mint ördög a tömjénre. Tisztelt Országgyűlés! Korosztályom és az idősebbek még b izonyára emlékeznek arra az elvetélt próbálkozásra, amikor a kommunisták nemzeti fohászunkat, a Himnuszt is át kívánták költeni annak klerikális és dekadens volta miatt, és pályázatot is írtak ki az új szövegre. Az egyik neves, ma már Kossuthdíjas zenesze rző, aki pályamunkájáért öt év szilenciumot kapott, a következő pár sort küldte be: "Kecskefejő nő, rád néz az ország, hadd gyarapodjon már a magyarság." Kérdezem a képviselőtársaimat, ugye itt az új évezred küszöbén nem akarják, hogy ezt a csúfságot folyt assam. A polgári kormány büszkén vállalja történelmi múltunk alapvető tradicionális értékeit, s ebbe természetesen beletartozik a sztálinista vöröscsillagos címer felváltása a régire, a méltatlanul elpusztított köztéri szobraink helyreállítása; ennek legsz ebb gyümölcse a hét végén a Porta Heroum, a Hősök kapuja, Aba Novák Vilmos híres freskójának restaurálása, mely az első világháborúban hősi halált halt 12 ezer szegedi honfitársunknak állít emléket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok s oraiban.)
