Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1983 Tehát végig kell gondolni, hogy ennek az összegnek a veszteségei, amit kivonunk a nyugdíjrendszerből, így megérike egyáltalán azoknak az embereknek, akik gondoskodni szeretnének saját magukról nyugdíjas korukra. Kö szönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Horváth János úr, a Fidesz képviselője. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vojnik Mária képviselő asszony egy órával ezelőtt azt k érdezte, és attól tartok, nem kapott választ rá, pedig én azt a kérdést nagyon jónak tartottam, ez a lényege a témának, amiről beszélgetünk, és valahogy nem adódott rá válasz; ha jól írtam le, azt tetszett mondani - önt idézem, képviselő asszony : tessék nekünk megmondani, miben nyújt többet az állami gondoskodás, mint a magángondoskodás? - sok nagy kérdőjel. Attól függ. Vannak olyan ágazatai a társadalomnak, ahol jobb az állami gondoskodás, például a rendőrség, a közületiek, a tűzoltóság, a közszolgáltatá s, közjavak; vannak olyanok, ahol - már a definíció révén - a magán; mondhatnánk erre is sok példát, a magános szatócs vagy a suszter, a cipész jobb, mint az az állami nagyvállalat. Azonban amiről itt szó van, a társadalombiztosítás, itt a téma szerint adó dik meg a válasz, nevezetesen a funkció szerint, az, hogy: biztosítás. A biztosítási iparágnak, a biztosítási funkciónak alapeleme a kockázat; a kockázatvállalás, a kockázatmegoszlás, a kockázatszétterítés - és innen adódik a válasz az ön kérdésére, képvis elő asszony, ha szabad közgazdászkodnom egy percre. Onnan, hogy ha nagyobb az a populáció vagy az a tagság, ahol ez megoszlik, akkor a meglévő károkat többen viselik, tehát kevesebb esik egyvalakire... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Lejárt a két perc. (Dr. Horváth János: Bocsánatot kérek, nem tudtam befejezni.) Kétperces hozzászólásra következik Kökény Mihály úr, az MSZP képviselője. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm szé pen. Nagyon sokféle érvet elmondtak képviselőtársaim, én most csak egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Jelesül azt, hogy mi nem jókedvünkben kezdtük el kialakítani ezt a vegyes nyugdíjrendszert. Én úgy gondolom, hogy 1997hez képest ezek a feltéte lek érdemben nem változtak meg. Jelesül tessenek arra gondolni, hogy a magyar társadalom idősödik, hány olyan ember van, aki megéri a nyugdíjat, és hány embernek kell gondoskodnia Magyarországon az ő nyugdíjukról. Ha egyszerű számítást végeznek, figyelembe véve a foglalkoztatási problémákat is, hogy a felosztókirovó rendszernek tulajdonképpen milyen perspektívái lehetnek, és azokat a számításokat, amelyeket korábban hiányolt Bánki Erik képviselőtársam, bizony keményen kimutatták a legkülönbözőbb forgatókön yvekben és prognózisokban, hogy ha így folytatódnak a trendek, egyszerűen finanszírozhatatlan lesz egyedül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer. Tisztelt Horváth képviselő úr, itt tehát nem arról van szó, hogy vannak olyan ellátórendszerek és vannak oly an szolgáltatások, amelyeknél helyesebb, ha azok kifejezetten állami rendszerben, állami védőernyő mellett működnek, és van, ahol a magánrendszereknek van elsőbbsége. Nem beszélve arról, hogy mi alapvetően nem bontottuk meg a felosztókirovó rendszer kocká zatközösségét, hiszen tulajdonképpen egy kiegészítő pillért, egynegyedes pillért tettünk a változatlanul meglévő háromnegyedes társadalombiztosítási rendszer mellé, azért, hogy ne dőljön össze (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát .) - megtámasztottuk, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
