Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZŰCS LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DANKA LAJOS (FKGP):
1982 elveszik, amelyik most például a normajáradékintézmények megszüntetését jelenti, akkor nem választást kínálnak fel, képviselő úr, mint indítványtevő, hanem kényszerítik a magánnyugdíjpénztárat, méghozzá ez egy nagyonnagyon kemény kényszer. Mert ha a garanciáját elveszíti, akkor kényszerül visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe egy 40 év fölötti ember, hiszen tudja, hogy különben az a következmény, hogy elveszíti a megszerzett lehetőségeit. És az kellene inkább, hogy valahogy visszaálljon a piac ba vetett bizalom ma Magyarországon, hogy mondjuk, lehessen részvényt venni, hogy biztonságosak legyenek a hozamok, és a pénztárak működését ne nehezítsék meg olyan tranzakciós költségnövelésekkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. ) , amelyek biztosan még tovább visznek el a hozamokból. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szűcs Lajos úr, a Fidesz képviselője. SZŰCS LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Államtitká r Úr! Köszönöm szépen. Több olyan kérdés volt, amire megpróbálok kitérni. Először is itt Kökény képviselő úr szólt a pénztárak befektetett súlyos tízmilliárd forintjairól. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy azért, hogy ők létrehozzanak pénztárakat, fe ktettek be súlyos tízmilliárdokat, vagyis azért, hogy pénzt gyűjthessenek. Szerintem ezek a pénztárak pénzt gyűjtenek, tehát nem a pénztárak fektetnek be ezért pénzt, hanem azok az emberek, akik beléptek ebbe a pénztárba. Vojnik képviselő asszony azt mondt a, hogy pozitív volt a mérleg az első két évben. Igen, meg kell nézni, hogy mekkora volt az infláció, mekkora hozamokat garantáltak akkor az államkötvények és azok a kötvénylehetőségek, amelyekbe a pénztárak fektethettek, és meg kell nézni, hogy e között, valamint a között, hogy mekkora működési költségeket kell nekik felvonultatni, lényegesen nagyobb volt a különbség. Most pedig, amikor alacsonyabb mértékű az infláció, ugyanazok maradtak a működési költségek, ezért a működés költségei viszik el azt az ered ményt, amit az emberek saját számláján kellene megjelentetni. Egyébként pedig hadd mondjam, hogy mennyire fals az, amit mondott Kökény képviselő úr, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása folyt. Ezen a helyen, ahol én állok most, kedves elődöm volt, dr. Buza A ttila; az ő özvegyének is vissza kellett lépnie a rendes nyugdíjrendszerbe, mert az özvegyi nyugdíja lényegesen kevesebb lett volna, ha nem így tesz, és az árvák pedig lényegesen kevesebbet kapnak. (Kökény Mihály: Ezt soha senki nem mondta!) Úgyhogy ennyit erről az átalakításról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (16.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Danka Lajos úr, a Független Kisgazdapártból. DANKA LAJOS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. A vitát hallgatva felmer ült bennem egykét kérdés, amelyek szerintem megfontolásra érdemesek. Mindenképpen veszteséget szenved el a magánnyugdíjpénztáron keresztül az, aki belép. Akinek alapvető gazdasági érzéke van, annak ezzel tisztában kell lennie, hiszen az állampapírok hozam át az illető a saját számláján is jóváírhatná; garantált, biztos befektetésről van szó, és nem kellene beiktatni egy magánnyugdíjpénztárat, amelyik felemészti ezeket a hozamokat. Magyarul, ha az állami nyugdíjpénztár úgy működik, hogy nyilvántartja a befiz etett összegeket, és ezt jóváírja az illető számláján, és megfelelő hozamot is ad, ugyanúgy, mint mondjuk, egy kötvény után, sokkal jobban jár, mintha közbeiktat egy szervezetet, amelynek a működő költségei felélik a teljes hozamot. Tehát ezek a költségek mindenképpen veszteségként jelennek meg.
