Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1923 üzemeltetés technikai eszközeit, hanem ezen eszközök bérbeadása révén a rendszer által megtermelt nyereséget kivonhatják, ezáltal az adófizetők pénzén a sok milliárd forintos járulékos beruházások gyakorlatil ag bármely pillanatban elértéktelenedhetnek. A keletkező profit nem marad az ország pénzügyi vérkeringésében, ami a szerencsejátékban teljesen szokatlan gyakorlat. Minden ország, tisztelt képviselőtársaim, igyekszik a szerencsejátékpiacát az országon belü l tartani. Az alapvetően külföldi vállalkozásra épített üzleti elképzelés - különösen az említett feltételek mellett - a működtetés során bármikor meghiúsulhat, ha a külföldi tőke számára az üzemeltetés nem eredményezi a kívánt profitot, vagy esetleg nem m utatkozik célszerűnek a csúcsnyeremény kifizetése a jogosultak részére. Ennek kapcsán elég, ha csak az Ausztrialottóra, illetve a spanyolok által üzemeltetett bingótermekre gondolunk. A kormány korábban nem tervezte a szerencsejáték körének bővítését - ez is egyébként a 28. § nem idevalóságára mutat , most pedig hirtelen bekerült a zárszámadási törvénybe. Az, hogy a külföldi partner is felmerült a rendszer kiépítésénél, ellentétes a Széchenyitervben megfogalmazott kormánypárti törekvésekkel. A kibontakoz ó magyar ipari gyártókapacitás szerves fejlődését megrendelések hiányában hátráltatják. Ilyen rendszer kifejlesztésére a magyar szoftverfejlesztők is képesek lennének, amennyiben követendő cél a szerencsejáték kiszélesítése. A pénzügyminiszter úr, amikor a z expozéját mondta a zárszámadási törvényben, a gyorsjátékok engedélyezéséről is beszélt, ami a szakmai ismeretek szerint ezenkívül egy új szerencsejátékfajtát is jelenthet. Ez egyébként sem Nyugaton, sem Keleteurópában nem működik, és nagyon komoly hazár dsági foka miatt szintén csak a szerencsejátékturizmusra épülő helyeken van létjogosultsága. A Magyar Igazság és Élet Pártja részéről úgy gondoljuk, hogy a jelenleg engedélyezett mintegy 35 ezer pénznyerő automata kétharmadát üzemeltető belföldi hazai vál lalkozók érdekeit kell képviseljük. A '95ös törvénymódosítás óta ugyanis egy dinamikus fejlődésen, túlnyomórészt a magyar vállalkozók körében elért fejlődésen ment keresztül a szerencsejátékpiac. Ebbe természetesen mind a Szerencsejáték Rt. a maga impozá ns eredményeivel, mind pedig a kis- és középvállalkozói szektor, az automatákat üzemeltető szerencsejátékkisvállalkozások is benne vannak. Milyen szerencsés volna, ha ez a tendencia, a Szerencsejáték Rt. állami kezekben tartva, és a kis, középvá llalkozások, az egykét gépet üzemeltető egyéni vállalkozások egymást erősítve működhetnének tovább, és maga a szerencsejátékmonopólium vagy koncesszió - mindenesetre egy jól jövedelmező tevékenység - keretei országon belül maradhatnának. A pénznyerő auto mata üzemeltetése a vendéglátóiparban tevékenykedő mintegy 18 ezer vállalkozásnak így a továbbiakban is biztos megélhetést adhatna, adókat fizethetnének megfelelőképpen a központi költségvetésbe, és a Szerencsejáték Rt. mint állami cég is így tovább tudna működni megfelelő keretek között. Kérem szépen, úgy gondoljuk, és ezt nagyon ajánljuk a kormánynak megfontolásra, főleg a választások előtt, hogy ezen az érzékeny piacon, a szerencsejátékpiacon ilyen hirtelen, megfelelő hatástanulmányok elkészítése nélkül , a várható helyzet felmérése nélkül ne avatkozzon be. A hazai üzemeltetés egyébként a mai jogi környezetben többnyire rendezett, a vállalkozók játékadófizetését évek óta 99 százalékos teljesítési szinten realizálják. A magunk részéről tehát a T/4955. szá mú törvényjavaslatnak a gyorsjátékok mint új játékszervezési fajták és az online hálózatba kötött pénznyerő automatáknak mint új szerencsejátéktípusnak a bevezetését, főleg külföldi tulajdonosi háttérrel, képviselőtársaim, a MIÉP nem javasolja. Nem világ os előttünk az sem, hogy miért van szükség a lóversenyfogadás bevezetéséhez úgynevezett gyorsjátékot is telepíteni. A lóversenyfogadás megszervezése a nemzetközi futamok közvetítésével nyereséges lehet, ehhez nincsen szükség egy ilyen árukapcsolásra. A MIÉ P véleménye szerint nincsen szükség olyan nemzetközi hálózatba kötött gyorsjáték bevezetésére, amelynek szervezetét, szerverét és funkcionális működését a hazai
